Esztergomban és Párkányban jártunk az elmúlt napokban. A dél-szlovákiai város az elmúlt tíz év alatt jelentősen fejlődött, Esztergomban viszont megakadtak a beruházások, hatalmas adósság halmozódott fel, a polgármester és a képviselő-testület pedig egymásra mutogat.
Jó másfél évtizeddel ezelőtt a túlnyomó többségében magyarlakta Párkány egy szürke kisváros volt Szlovákia déli részén, inkább iparvárosnak számított - hatalmas, Közép-Kelet-Európa legnagyobbjának számító papírgyárával. Azóta a papírgyárat bezárták, a város mégsem rokkant bele a veszteségbe, hanem megpróbálja kihasználni azt a lehetőséget, hogy 2001 óta újra Duna-híd kapcsolja össze Magyarországgal.
A főutca egymillió euróból újult meg – mondta a hvg.hu-nak Ján Oravec, aki Szlovákia azon ritka polgármesterei közé tartozik, akit hatodik ciklusban választottak meg önkormányzata első emberének. Évente 5-600 ezer eurót fordítanak fejlesztésekre, beruházásokra. Bár a kulturális programokat, fesztiválok szervezését a gazdasági válságra való tekintettel kicsit visszafogták, igyekeznek fenntartani a kialakult hagyományokat. Minderről a hvg.hu munkatársa idén többször is meggyőződhetett Párkányban: nyáron például látta a KFT együttes fellépését a dél-szlovákiai városban, majd hiába próbált szállást találni a város legdrágább szállodájában, ott nem volt üres szoba.
A városban a felújított Fő utca (Hlavná ulica) tovább terjeszkedik: egyre hosszabb szakaszon foglal magába üzleteket, éttermeket, szállodákat. Kornélia Slabáková alpolgármesterrel jártuk végig a város érdekesebb helyszíneit. A magyarul beszélő, pedagógiai doktorátussal rendelkező, független szlovák politikus elmondta, hogy azért a gazdasági válság náluk is érzékelteti a hatását. Így a felújított főtéren, a sétálózónában van egy-két bolt, amely bezárt az elmúlt időszakban, sőt van egy befejezetlen nagyobb építkezés is, de a Fő utca folytatásában - ahol a parkolás és az autóközlekedés is könnyebb - egyre több üzlet és bevásárlóközpont nyílik. Nemrégiben felújították a Fő utcából nyíló Bocskai utcát is, amely így újabb tengelye lehet a városnak. Az elmúlt években újították fel a szlovák és a magyar iskolát a településen, ahol az étteremnek helyet adó épület talán a legmodernebb.
Az azért érezhető, hogy a 2001, a Mária Valéria híd átadása után megélénkült turizmus Slabáková szerint visszaesett az euró szlovákiai bevezetése óta. A látogatók ugyanis Magyarországról érkeznek elsősorban a városba, és az ő vásárlásaikat, költéseiket és egyáltalán az ideérkezésüket erősen befolyásolja a forint és az euró árfolyamváltozása. Mostanában inkább Szlovákiából járnak át Magyarországra vásárolni az emberek - erre láttunk is példát az egyik esztergomi nagy üzletben.
Ugyanakkor a párkányiak továbbra is megszervezik a nagy vásárnapokat és fesztiválokat, amire a határon túlról is várják az érdeklődőket. Sőt Szlovákiában példátlan módon, önkormányzati beruházással épült meg a sétálózónában egy 3D-s mozi, ahol magyar szinkronnal is mennek filmek. Tízezres lélekszámú városok közül alig-alig van ilyen létesítmény az országban – büszkélkedett az alpolgármester a részben általa javasolt fejlesztéssel. Az pedig, hogy magyar szinkron (egyáltalán szinkron) legyen a filmeknél - teljesen egyedülálló Szlovákiában, magyarázta. Mint kiderült: Esztergomból is jönnek ide mozirajongók, a sokkal nagyobb magyar városban ugyanis nincs filmszínház.
Esztergomnak azonban manapság nagyobb baja is van annál, hogy működik-e mozi a városban. Pedig az egyházi központként ismert város díszpolgára nem más, mint Orbán Viktor. Ezt egy járókelő is hangsúlyozta, aki „áldatlan állapotként” minősítette a helyzetet. Szerinte nem hallgatják meg az esztergomiakat, hiába írtak levelet a miniszterelnök-díszpolgárnak is. Persze akadnak más vélemények is. Egy kereskedő szerint a vevők egyik fele a Fideszt támogatja, a másik fele a független polgármestert. És persze mindkét tábor utálja a másik támogatóit is.
De mi is ez a két tábor? Egy évvel ezelőtt a városlakók új polgármestert választottak a fideszes Meggyes Tamás helyett. Ugyanakkor a testületben döntő többségben maradtak a kormánypártiak, így politikai patthelyzet alakult ki a városban. Az új, független polgármester, Tétényi Éva szerint nem is a Fidesz és az ő szembenállásáról, hanem Meggyes Tamás (és a Meggyes-csoport) ellene indított bosszúhadjáratáról van szó. Ezzel szemben a Fidesz frakcióvezetője, Steindl Balázs azt mondja: Tétényi politikai célból használja a Fidesz és a KDNP helyett a Meggyes-csoport elnevezést.
Egy éve nincs együttműködés a fideszes többségű képviselő-testület és a polgármester között, és ennek a következményeit most láthatják (vagy éppen hogy nem láthatják) az itt lakók. Lekapcsolták ugyanis csütörtökön a közvilágítás egy részét, a közétkeztetés is leállt az iskolákban. Négy intézményben kikapcsolták a telefont és az internetet, és gyakorlatilag az év végére a polgármester szerint 27-ből 25 intézményük működése teljesen ellehetetlenülhet. Végül pénteken a fideszes képviselő-testület mégiscsak megszavazott 26 millió forintot a Hungastnak, a közétkeztetőnek, és 38 milliót a közvilágításra, így az év végéig várhatóan - átmenetileg - megoldódik a helyzet.
A közvilágítás hiánya – pontosabban az ettől való aggodalom – miatt egy nagy bevásárlóközpontban dolgozó pénztáros elmondta, hogy elemlámpát hord magával, mert este, a munka után sokat kell gyalogolnia a buszig, és kolléganőjét már támadták meg bűnözők. Úgy rángatták le róla a táskáját, hogy háromszor kellett megműteni a vállát.
Az omladozó polgármesteri hivatalban sem sokkal vidámabb a helyzet: 26 milliárd forintos adósságállományt - ebből 16 milliárdot svájci frankban - örökölt Tétényi Éva, aki ezután megindította az adósságrendezési eljárást az önkormányzatnál. A Fidesz emiatt támadja azóta is a polgármestert, mert szerintük ezzel lehetetlen helyzetbe hozta a várost. Steindl szerint egyébként az összadósságuk csak 21-22 milliárd forint, amivel szemben 30 milliárdos vagyongyarapodás áll.
Az adósságrendezés sem megy
Minthogy azonban az adósságrendezés is ellehetetlenült a politikai szembenállás miatt, az önkormányzat nem tudja törleszteni a kamatokat sem a hitelek után, sőt 4 milliárd forint lejárt kölcsöntörlesztési kötelezettsége is van. A polgármestert közben önkéntesek segítik az irodájában, a jegyzőnő ugyanis Tétényi minden munkatársát kirúgta korábban, aztán szülési szabadságra ment. Ellene azóta fegyelmi indult és büntető feljelentést is tettek. Nincs kinevezett vezetője a legtöbb önkormányzati osztálynak, részlegnek, így a tanügynek, pénzügynek sem. Esztergomban most egy kísérlet zajlik: lehet-e egy várost úgy működtetni, hogy csak önkéntesek tartják fenn – süteményt sütnek a polgármesteri hivatalnak, takarítanak az utcán, miközben a polgármester egyetlen fillérről sem dönthet.
A polgármester azonban nem adja fel, lemondani csak akkor hajlandó, ha a testület is így tesz, és új választásokat írnak ki – amint arról csütörtökön már beszámoltunk. Persze azt is jó megoldásnak tartaná, ha a parlament feloszlatná a fideszes többségű testületet, amelyről jogilag rendkívül nehéz kimondani, hogy működésképtelen. Jogilag (de jure) ugyanis megfelelnek a kritériumoknak: időnként megjelennek a képviselők az ülésen, csak éppen a város a gyakorlatban (de facto) nem működik Tétényi szerint.
Ami a lemondásokat illeti, Steindl Balázs, a Fidesz esztergomi frakcióvezetője elmondta a hvg.hu-nak, hogy a képviselő-testület elutasította a polgármester javaslatát, hogy együttesen mondjanak le. Steindl egyébként megengedhetetlennek tartja, ami a pénteki testületi ülésen történt, gyalázkodó tömeg várta kint a folyosón a képviselőket, miközben a polgármester lezárta maga mögött az egyik ajtót. Így a fideszes városatyák csak a készenléti rendőrség segítségével hagyhatták el az üléstermet. Váczy-Hübschl István, a polgármester kommunikációs tanácsadója is megerősítette lapunknak, hogy valóban rendőrök érkeztek a helyszínre, két nőt el is vittek magukkal a tüntetők közül.
S miközben Párkányban felújították a főutcát, megújult a mozi és más fejlesztések is zajlanak, addig Esztergomban befejezetlen torzóként magasodik a kifizetetlen fűtésszámla miatt bezárt élményfürdővel szemben egy épület. Alatta beázó mélygarázs. A belváros másik részén omladozó épületek sora látható – az egyiken: Esztergom a gyermekek városa. Gyermekétkeztetés viszont csütörtökön és pénteken csak egy alapítvány jóvoltából volt a városban, és a képviselő-testület pénteki döntése is csak az év végéig garantálja az ellátást az önkormányzat intézményeiben.