Súlyos veszélybe sodorná az ország biztonságát a kormány, a vízügyi ágazat pedig ellehetetlenülhet, ha a parlament elfogadja a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását, és két külön minisztérium között osztja meg a felelősségi köröket - állítják a tervezett lépés ellen fellázadt szakemberek.
Apokaliptikus jóslattal felérő veszélyeket vizionálnak vízügyi szakemberek arra az esetre, ha az Országgyűlés fejet hajt a kormány szándéka előtt, és módosítja a vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvényt. Kétségtelen, hogy a kormányzat által benyújtott módosító javaslat skizofrén állapotot teremtene a vízügyekben: ha elfogadják, akkor két tárca, a Belügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium között oszlana meg a vízügy; a terület felelőse eddig az utóbbi volt.
A változtatással azonban Pintér Sándor irányítása alá kerülne a tucatnyi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, a vízüggyel kapcsolatos törvény- és rendeletalkotás, miközben a szakmai irányítás a vidékfejlesztési tárcánál maradna. Ez a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó vízügyi szakemberek szerint oda vezethet, hogy a vízügyi igazgatóság két külön helyről kapna akár egymással ellentétes parancsot, és nem tudnák, melyiket teljesítsék. "Elméletileg minden megosztott megoldás működhet jól, ha mindenki tökéletesen végzi a munkáját, csakhogy a gyakorlatban semmi nem működik tökéletesen" - mondta a szakember.
A tervezett „vízválasztás” a Start közmunkaprogrammal függ össze, a közmunka megszervezése ugyanis a belügyi tárcához tartozik. Valószínűleg ez állhat a módosítási tervek mögött, bár a szakmai körökben nem tudják, valójában kiknek és miért érdeke a változtatás. Szerdán Ivády Gábor független (korábban LMP-s) és két MSZP-s országgyűlési képviselő módosító indítványt nyújtott be, melyben kérte, ne válasszák szét a felelősségi köröket. Ivády kérdésünkre elmondta, a Magyar Hidrológiai Társaság kérésére lépett az ügyben. A képviselő a hvg.hu-nak jelezte: ő sem tudja, milyen politikai vagy egyéb okok húzódhatnak a kormányzat lépése mögött.
A szakma fellázadt
A Magyar Hidrológiai Társaság a legnagyobb hazai civil vízügyi szakmai szervezet, amely szakembereket és szakmai szervezeteket egyaránt tömörít. A társaság nem arról híres, hogy politikusoknak írogasson nyílt leveleket, márpedig ezúttal ezt tette: arra figyelmeztették az országgyűlési képviselőket, hogy súlyos következményei lehetnek a módosításnak.
A „szervezeti változás a vízügyi ágazat működését ellehetetleníti és súlyos veszélyt jelent az ország vízkárokkal szembeni biztonságára, fenntartható vízkészlet-gazdálkodására, vállalhatatlan veszélyeket, biztonsági kockázatokat rejt magában” – olvasható a nyílt levélben. A társaság jelezte: elfogadhatatlannak tartja a feladatirányítás és a szervezetirányítás tervezett szétválasztását, mert meggyőződésük, hogy a vízzel való gazdálkodást csak szakmai és szervezeti tekintetben egyaránt „integráltan, egységes monitoring rendszerrel, adatbázis-kezeléssel, tervezéssel, igazgatással, és létesítmény-gazdálkodással, -fejlesztéssel lehet ellátni”.
A társaság leveléből kitűnik, a vízügyi szakemberek sem ódzkodnak attól, hogy a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat (a szintén érintett vízgazdálkodási társulatokkal együtt) közelebb vigyék a közmunkaprogramhoz, ez a szakemberek szerint is racionális lépés lenne. Azt azonban nem érti a szakma, hogy ezért miért kell szétválasztani az egész vízügyi igazgatást.
Élesen bírált a kamara is
Az üggyel a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának kibővített elnökségi értekezlete is foglalkozott, a testület szintén értetlenül áll a tervezett törvénymódosítás előtt. „A felelősségmegosztás - az elmúlt két évtized szinte évenkénti, átgondolatlan átszervezését követően - a vízügyi szervezet szétdarabolásával fog megvalósulni, ami vállalhatatlan veszélyeket, biztonságpolitikai kockázatokat rejt” - írták a hvg.hu birtokába került állásfoglalásukban. Mint fogalmaztak, a vízügyi igazgatóságoknak kiemelkedően fontos küldetésük van, hiszen kezelik a folyókat, tavakat, gátakat, irányítják az ár- és belvízvédekezést, a megelőzést, vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készítenek a fenntartható vízhasználatok kialakítására és a vízkészletek megóvására.
„Ezen a komplex látásmódot igénylő területen nem lehet a vízmennyiségi és vízminőségi problémákat egymástól függetlenül megoldani, se helyi, se országos, se nemzetközi szinten. Nem lehet a szakmai felelősséget se vertikálisan, se horizontálisan megosztani. Az intézkedés ellentétben áll a világban zajló törekvésekkel, az integrált vízgazdálkodás megvalósításával. A vízzel való gazdálkodás eszközrendszerének szervezeti szétdarabolása az ellehetetlenüléshez vezet” - közölték.
A kormány mást csinál, mint amit mond
Állásfoglalásuk szerint jelentősebb védekezés idején azok a műszakiak is részt vesznek a munkában, akiknek a feladatát a tervezet szerint leválasztanák, márpedig így „a most is égető szakember hiány miatt mindkét szervezet működésképtelen lesz”. Ráadásul az olcsóbb, egyszerűbb állam víziójának is ellentmond, hogy a leválasztott feladatokat ellátó új szervezet immár a harmadik lesz, amelynek állami feladata és hatásköre lenne a vízzel kapcsolatban. A kockázatok közé sorolták azt is, hogy egy szétforgácsolódott vízügyi szervezet nemcsak az árvíz-, belvíz- és aszálykárok évi százmilliárdos nagyságrendű kártételeinek csökkentésére nem képes, hanem e tételek a gazdaságot sújtva növekedni fognak. Az MMK kétli, hogy a szakmai egyeztetés nélkül készült tervezet hatásvizsgálatokon alapulna.
A kamara szerint a kormányzat nem azt teszi, amit mond. „A vízügyi szakma nagy helyesléssel köszöntötte, hogy új Alaptörvényünk kiemelt védelmet biztosít a vízkészleteknek. Ezt tükrözte a Magyar Tudományos Akadémiának a vízgazdálkodás egységét szorgalmazó, két éves munkán alapuló elemzése (2011) is. Hasonlóképpen nagy örömmel vette kormányzati tényezők - elsősorban dr. Illés Zoltán államtitkár - szavait, hogy erős, 10 ezres létszámú vízügyet kíván építeni. A tettek nem a szavakat igazolják, amire semmiféle racionális magyarázatot nem találunk” - írták állásfoglalásukban.
Senki nem érti a miértet
A vízügyek átszervezése nagyjából két hónappal ezelőtt merült fel, úgy tudjuk, akkor került sor az első egyeztetésekre Pintér Sándor belügyminiszter és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter között. Később alsóbb szinten folytak az egyeztetések a belügyi és a vidékfejlesztési tárca között, majd a tárgyalásokba beszállt Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár is. Az egyeztetésekből ugyanakkor mindvégig kihagyták a szakmai szervezeteket, ez is az oka annak, hogy a szakembereknek még csak lövésük sincs arról, mi állhat a tervezett változtatások hátterében.
Annyi bizonyos, hogy szeptemberben Illés Zoltán világossá tette: a kormányzat célja, hogy a közmunkaprogram valamennyi eleme egy kézben, a belügyben, egy helyettes államtitkár felügyelete alatt összpontosuljon, s csak a szakmai, hatósági felügyeletet maradjon a vidékfejlesztési minisztériumnál. Éppen ez az, amit a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó vízügyi szakemberek nem értenek, mondván: amikor bármelyik tárcának eddig együtt kellett működni a vízgazdálkodási szervezetekkel, az a szakemberek szerint nagyon jól működött.
Az ügyben próbáltuk telefonon megkeresni Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárt is, de nem tudtuk. A Vidékfejlesztési Minisztérium pedig egyelőre nem válaszolt a megkeresésünkre. A tárcától egyebek mellett azt szeretnénk megtudni, készült-e hatástanulmány a témában.
