Szakértők szerint azok az érvek, amelyekkel a katonai elhárítás és hírszerzés, azaz a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal összevonását a nemzetbiztonsági törvény módosításának most folyó parlamenti vitájában Hende Csaba tárcavezető indokolta, egy az egyben igazak lennének az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal közös szervezetbe olvasztása esetén is - írja a Népszabadság.

Hende parlamenti expozéjában kifejtette: az integráció eredményeként várható közel egymilliárdos megtakarítás mellett a hatékonyság növekedését, a párhuzamosságok megszüntetését, és 217 fős létszámcsökkenést vár a fúziótól. Rámutatott továbbá, hogy a NATO 18 tagállamában egy szervezet keretében működik a katonai hírszerzés és elhárítás. Ellenzéki részről nem vitatták, hogy a cél reális és indokolt, ám – főleg a szocialisták – úgy vélték, több kockázatot hordoz magában, mint amekkora anyagi haszonnal vagy hírszerzési, elhárítási szakmai előnnyel járna. Sőt a Jobbik szerint nemzetellenes lépés lenne az önálló katonai hírszerzés megszüntetése, az LMP pedig csak egy átfogó nemzetbiztonsági reform részeként tartja elfogadhatónak a fúziót.

A kérdés most már csak az: sor kerül-e a jelenleg két különböző tárca irányítása alatt álló polgári titkosszolgálat összevonására? Az Információs Hivatal, azaz a hírszerzés a Külügyminisztériumhoz, az Alkotmányvédelmi Hivatal a Belügyminisztériumhoz tartozik. Kormányközeli források a Népszabadságnak azt mondták, e két szervezet összevonásának ma leginkább politikai akadályai vannak. Nem akar új tárcát, sem új miniszteri vagy „erős államtitkári” posztot létrehozni a kabinet. Márpedig az sokak számára a kormányoldalon is elfogadhatatlan lenne, hogy az alkotmányvédelem után a teljes magyar hírszerzés is Pintér Sándor irányítása alá kerüljön, még ha egyébként súlyos szakmai érvek szólnak is egy ilyen lépés mellett. Így egy ilyen összevonás esetén valakinek felügyelnie kellene a polgári titkosszolgálatokat.