A polgármester vallott a kislétai gyilkosságról
A volt kislétai polgármester tanúkénti meghallgatásával folytatódott a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi büntetőpere pénteken a Pest Megyei Bíróságon.
A bíróság azért hallgatta meg Pénzes Sándort, a Szabolcs megyei község korábbi független vezetőjét, mert a vádirat szerint a támadókban komolyan felvetődött, hogy a településen egy helyi roma család mellett a polgármestert is megtámadják, azonban ennek végrehajtásáról később lemondtak.
A vádirat szerint a tiszalöki támadással négytagúra bővült tettesi csoport 2009. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka a Szabolcs megyei Kislétán követte el utolsó akcióját. Célpontjuk egy gyermekét egyedül nevelő, 45 éves nő volt. Az elkövetők előbb a családi ház ablakára, ajtajára adtak le lövéseket, majd eltalálták a lakás előterébe kijövő kislányt, aki életveszélyesen megsebesült. Ezután az épületbe behatoló támadók kivégezték az ágyon fekvő nőt.
A vádirat azt is tartalmazza, hogy soron következő célpontjuk megválasztásával a vádlott testvérpár, a Kiss testvérek azt is el akarták érni, hogy a közvélemény képet alkothasson a romák elleni támadások "mögöttes céljáról". Ezt leginkább úgy látták elérhetőnek, ha az újabb "akcióban" egy a helyi romákkal kapcsolatban álló közéleti tisztséget betöltő személy is a támadás célkeresztjébe kerül.
Híradásokból előzőleg tudomást szereztek arról, hogy Kisléta polgármestere ellen gazdasági jellegű bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyt, valamint az értesüléseik szerint a polgármester egy befolyásos közéleti szereplő köréhez tartozott. Ezeket szem előtt tartva komolyan felmerült a terveikben, hogy Kislétán egy helyi roma család mellett a polgármestert is megtámadják, azonban ennek végrehajtásáról később lemondtak - áll a vádiratban.
Pénzes Sándor, Kisléta volt független polgármestere pénteki meghallgatásán először a települési viszonyokról beszélt. Elmondta, hogy a falunak körülbelül 20 százaléka cigány származású, és a húsz év alatt, amíg ő polgármester volt, nem emlékszik konfliktusokra. Mint mondta: korábban a helyi cigány emberek vályogvetéssel foglalkoztak, majd a fővárosba mentek szerencsét próbálni, végül visszatértek a faluba, ahol most a helyi mezőgazdaságban, a dohányföldeken dolgoznak napszámban, tisztességesen.
A polgármester arról is beszélt, hogy személyesen is ismeri az áldozat családját, sokan dolgoznak a földjén. Az áldozatot is ismerte, "dolgos, víg kedélyű, családcentrikus" édesanyának tartotta. Elmondása szerint mivel jó módú ember, személyesen is támogatta a családot: ajtót, ablakokat és tüzelőt adott a nőnek, aki pénz helyett természetbeni juttatásokat kért és kapott.
Ezután elmondta, mi történt a gyilkosságot követő reggel, és mit tudott meg a családtagoktól. Ő is járt az áldozat házában, megrázta, amit ott tapasztalt, hiszen a nőt álmában végezték ki, esélyt sem adva a védekezésre.
A volt független polgármestert közéleti kapcsolatairól is kérdezték. Elmondta, hogy mindenki tudhatott arról, hogy adócsalás miatt folyik ellene büntetőeljárás, mert akkori politikai riválisa, Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő erről rendszeresen tájékoztatta a médiát. Elmondta azt is, hogy ő függetlenként "mindig az aktuális kormánypárttal" kereste a kapcsolatot, mert úgy nagyobbnak látta az esélyét annak, hogy sikeresen pályázzon a település. Így került kapcsolatba Veres János volt szocialista pénzügyminiszterrel is.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is: nem figyelte a médiában, interneten, hogy milyen hírek terjednek a gyilkossággal kapcsolatban, arra sem gondoltak, hogy ez a eset a romák elleni támadássorozattal összefüggésben lenne, a temetéssel voltak elfoglalva. Mint mondta: fenyegetést ő sosem kapott, az emberek megbíztak benne. A bíróság ezt követően elé tárta azokat a fényképeket, amelyeket a vádlottaknál találtak egy pendrive-on. A polgármester felismerte saját és családtagjai házát a képeken.
A tárgyalás második felében egy helyszíni szemléről készült rendőrségi videofelvételt és fényképeket vetítettek le. A volt polgármesteren kívül két másik tanút is meghallgattak volna, de ők nem jelentek meg. A tárgyalás november 16-án folytatódik, a tatárszentgyörgyi támadás bizonyítási eljárásával.
A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében Kiss Árpádot, a testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét betöltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.