Az Országos Meteorológia Szolgálat munkatársai sem tudnak arra a kérdésre válaszolni, mikor fog először havazni Budapesten és a nagyvárosokban. A mostani előrejelzés – amely november 19-ig szól – szerint egyelőre nyoma sincs a tartós havazásnak. A sokéves átlagból sem következik, hogy az igazi télnek már novemberben be kellene köszöntenie.
A nyárias szeptember után már október 21-én leesett az első hó Magyarország magasabb hegycsúcsain, a síkvidékeken azonban még mutatóban sem jelent meg a téli csapadék. Ebben semmi csodálnivaló sincs október második felében.
A melegebb teleken november végén szokott esni a hó – olvasható az Időkép beszámolójában. Úgyhogy minden valószínűség szerint idén is valamikor a hónap végén számíthatunk először rá. Tavaly például már novemberben leesett az első tartós hó, és még február végén is mértünk mínusz 10 fokot. Polyánszky Zoltán, az OMSZ veszélyjelző meteorológusa a hvg.hu megkeresésére elmondta, a november 19-ig szóló előrejezés szerint nem valószínű, hogy a következő tíz napban lehull az első hó a nagyvárosokban, és az sem látszik egyelőre, hogy téliesre fordulna az időjárás.
Milyen telünk lesz?
Kérdésünkre, hogy milyen tél várható idén, Babolcsai György, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa nem bocsátkozott spekulációkba. Ők csak a 10 napon belüli előrejelzésekért tudják a felelősséget vállalni, és az úgynevezett szezonális előrejelzések ebből a szempontból bizonytalanok és megalapozatlan információkon alapulnak.
A nyári hónapokra jellemző napos idő még november elején sem akart elmúlni, ez azonban nem áll összefüggésben a globális felmelegedéssel. Magyarországra mindig is a változékony időjárás volt a jellemző, így nem meglepő, ha néha ősszel később jön a hideg, tavasszal pedig előbb köszönt be a jó idő, vagy éppen fordítva – mondja a meteorológus. Száz éve is ugyanez az éghajlat jellemezte hazánkat.
Első havas nap
Magyarországon az első havazás – azaz havas nap, amikor a hó nem feltétlenül marad meg – átlagos időpontja síkvidéken november második felére, a hegyekben egy-két héttel korábbra tehető – mondta el Babolcsai György. De feljegyeztek már síkvidéki hóesést szeptember végén is, mégpedig 1936-ban.
Az első hótakarós nap – amikor a talajt összefüggő, legalább 1 centiméteres hóréteg fedi – átlagosan Kékestetőn például november 11., a Kisalföldön december 5., az Alföldön december 9. körül fordul elő. Igaz, volt már síkvidéken is 30 centimétert meghaladó, nagy területre kiterjedő havazás novemberben is. Ebben a hónapban legnagyobb eséllyel a Dunántúlon, annak is nyugati, délnyugati részén fordulhat elő komoly havazás.
Az OMSZ budapesti síkvidéki mérőállomásain összefüggő hóréteget 1900 óta legkorábban 2003. október 24-én reggel mértek (1 cm), korábban nem volt példa októberi hótakaróra. Az 1954 óta működő Budapest-Pestszentlőrinci állomás adatai szerint az első hótakarós nap átlagosan december 11., a tartósan havas napok átlagosan 32 körül alakulnak. De 1969/1970 telén ez igencsak megugrott, 71 napig hótakaró fedte a térséget.
Érdekes az a mérési adat is, miszerint a legvastagabb hótakaró "csak" 40 centi volt, 1980. december 1-jén. Ám a Magyarországon valaha mért legvastagabb hóréteg 151 centiméteres volt, 1947. február 19-én mérték Kőszeg-Stájerházaknál. Az utóbbi 50 év legnagyobb magyarországi havazása az 1987. január 11-13-i volt, amikor is sokfelé meghaladta a 30 centimétert a lehullott hótakaró, a hófúvás és a rendkívüli hideg napokra megbénította az országot
Természetesen az utóbbi évtizedek leghavasabb magyarországi teleire is vannak adatok: ezek között volt a már említett 1969/1970-es tél, az 1995/96-os és a 2002/2003-as is. A másik véglet, az 1989/90-es és a 2006/2007-es rendkívül enyhe teleken például Budapesten egyszer sem tudott hótakaró kialakulni.
Készítsük fel a szervezetünket
A hideggel szinte egyszerre aktiválódnak a nátha- és influenzavírusok is. Míg az előbbi ellen nincs vakcina – keresik a kutatók, de nehéz helyzetben vannak, mivel a náthák leggyakoribb fajtáit okozó rhinovírusokból is több mint száz fajta van –, mégis tehetünk azért, hogy ne döntsön ágynak a megfázás.
Noha a náthának is az influenzához hasonló tünetei vannak, az utóbbi rendszerint súlyosabb. Magas lázzal jár és a szövődmények kialakulása is sokkal gyakoribb, ráadásul ezek veszélyesebbek is, mint megfázás esetén. Viszont ez ellen már kérhetjük a szezonális vakcinát, amely idén szintén három vírus ellen véd: H1N1, H3N2 és a B vírus ellen is.
Ha már megtörtént a baj – akár nátháról, akár influenzáról legyen szó –, a leghatékonyabb gyógymód, ha a beteg otthon marad és pihen. Mivel vírus okozta bajokkal van dolgunk, nem segítenek az antibiotikumok. Ezekre csak akkor lehet szükség, ha néhány nap elteltével sem múlnak a panaszok, vagy ismét felszökik a láz, ami már bakteriális fertőzésre utalhat.
Jó, ha tudjuk, a náthagyógyszerek nem gyógyítják a náthát, csak a tünetek enyhítését célozzák. E logikát követhetik a gyógyszergyártók is, amikor többféle összetevőt tartalmazó szereket ajánlanak a náthára. Ez azonban növelheti a negatív mellékhatások esélyét, illetve a túladagolás veszélyét is.
