A Fővárosi Bíróság november 5-én hozott ítéletében felmentette Kiss Róbertet, az Új Magyar Gárda vezetőjét az egyesülési joggal visszaélés vádja alól, és próbára bocsátotta (azaz nem szabott ki büntetést vele szemben) azzal összefüggésben, hogy több száz embert szólított fel a gárdát feloszlató bírói ítélettel szembeni engedetlenségre.

Az MTI tudósítása szerint a bíró az ítélet szóbeli indoklásban többek között ezt mondta: „jelenleg a magyar közélet úgy néz ki, hogy a magyar Parlamentben és az utcákon a nemzeti radikalizmusnak olyan formája létezik, amelynek a retorikájában elfogadottá vált a cigánybűnözés kifejezés”, a bíróságnak pedig „nem a népet kell nevelnie, hanem az országban fennálló rendhez igazodnia”.

MTI

A Helsinki Bizottság szerint aláássa a jog uralmát és a jogszabályok betartása iránti hajlandóságot az a nézet, amely szerint a bíróságnak „az országban fennálló rend”, és nem a jogrend alapján kell ítéletet hoznia. „Egy tiltott magatartást nyilvánvalóan nem tesz jogszerűvé az, hogy sokan tanúsítják. Az meg végképp nem lehet lényeges egy büntetőperben, hogy egy parlamenti párt mit gondol róla. Politikai párt álláspontja egy bírósági ítélet indokai között soha nem jelenhet meg” – vélik.

A Helsinki Bizottság szerint joghallgatók számára is kötelezően ismert alaptétel, hogy a büntetés célja nemcsak az elkövetőnek az újabb bűncselekménytől való visszatartása, hanem a „népnevelés” is, amit a jogi zsargon „generálprevenciónak” nevez, és arra irányul, hogy a társadalom egészében tudatosítsa a büntetőjogi tilalmak betartásának szükségességét.

Ennek fényében különösen érthetetlen az indoklás, amelyből egyébként akár az is levezethető, hogy mivel Magyarországon széles körben elterjedt az adócsalás, és sokan vezetnek autót ittasan (ez az országban fennálló rend), ezekért a cselekményekért nem volna szabad senkit elítélni – áll a szervezet közleményében.