"A törvény által létrejövő korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalom jogköreiben és szervezeti megoldásaiban példátlan a mai Európában, (...) de példátlan ennek a jogkörnek a terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is" - fogalmazott Baka András a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslatok csütörtöki, együttes általános vitájában az Országgyűlésben. 

A Legfelsőbb Bíróság, egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke azt is mondta, fontos lenne, hogy a sarkalatos törvények ne "egy-egy párt, partikuláris szervezet, vagy társadalmi csoport, hanem a jogállamon alapuló egész nemzet érdekeit szolgálják", mivel ezek a jogszabályok hosszú távra határozzák meg a független igazságszolgáltatást. Hozzátette: sem neki, sem a bírósági szervezetnek, sem pedig az OIT-nak nem volt lehetősége október 21. előtt megismerni sem a koncepciót, sem pedig a törvénytervezeteket, mindenesetre azóta az észrevételeiket eljuttatták az Országgyűlés elnökének, az igazságügyért felelős miniszternek és az alkotmányügyi bizottság elnökének is. 

Baka András leszögezte: a törvénycsomag meghatározó eleme, hogy átalakítja a bírósági igazgatás rendszerét, vagyis azt feltételezi, hogy kizárólag a bírósági igazgatás és a bíróságok felelősek a bírósági szervezet alapvető problémáiért. Ezzel szerinte a kormány nem ismeri el, hogy bizonyos határon túl még a legjobb bírósági igazgatás is alkalmatlan eszköz a bírósági munka mennyiségének és minőségének javítására akkor, ha "a bírósági szerkezet torz, ha az igazságszolgáltatási tevékenység krónikusan alulfinanszírozott, ha mindenféle politika számára az igazságszolgáltatás hosszú évtizedek óta nem érték, hanem legjobb esetben is csak szükséges rossz". 

Baka András emlékeztetett arra, hogy Magyarország működteti Európa "messze legnagyobb" bírósági szervezetét, a 742 bíróból és 1668 tisztviselőből álló fővárosi bíróságot. Szerinte a bírósági reformnak a súlyos aránytalanság felszámolását és a bíróságok és bírók közötti munkateherben és munkamennyiségben meglévő kirívó különbségek megszüntetését kellene eredményeznie. Hozzátette: ehhez azonban előzetesen el kellene dönteni, hogy a megyei bírósági szint legyen a meghatározó, hogy milyen ügyszámmal és létszámmal legyen értelme helyi bíróságokat fenntartani és mi az a minimális bírói létszám, amely egy bíróságon működőképes. Ráadásul "le kellene győzni azon bírósági vezetők ellenállását, akik a fővárosi nagybírósági állapotok fenntartásában érdekeltek" - mondta a Legfelsőbb Bíróság elnöke. 

Baka András szerint a kormány azzal, hogy az OIT, valamint annak elnöke teljes jogkörét - további jogkörökkel kiegészítve - az Országgyűlés által 9 évre kétharmados többséggel megválasztandó újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnöke korlátlan, egyszemélyi döntési jogosultságába utalja, azzal egy "rendkívüli és Európában példátlan eszközökkel felruházott, minden felelősség nélküli külső igazgatási vezetőre" bízza az igazságszolgáltatás vezetését. 

Az OBH elnöke ugyanis a következő kilenc évben egy személyben határozhatja meg, hogy ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon - mutatott rá. Személyi és egyéb döntéseit ráadásul Baka András szerint "a legkisebb mértékben" sem befolyásolhatja a bíróságok központi igazgatásának felügyeletére hivatott Országos Bírói Tanács elnevezésű 15 bíróból álló szerv sem, amely "negyedévente ülésezik, a döntésekről utólag értesül, érdemi jogköre nincs, véleményez, az elnök számára jelzést fogalmazhat meg és azokból a bírókból áll, akik előmenetele, teljesítményének értékelése teljes egészében az ellenőrzött személytől függ". 

A Legfelsőbb Bíróság elnöke azt is kifogásolta, hogy az OBH elnöke nem tartozik politikai felelősséggel sem, az igazságügyi minisztertől eltérően nem interpellálható, kérdés hozzá nem intézhető és hivatalát még akkor is megtartja, ha időközben bírói jogviszonya elnöki mandátuma alatt megszűnik. Ráadásul Baka András szerint az OBH elnökének kinevezési jogköre ellentétes az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatával, valamint a Velencei Bizottság állásfoglalásával is. Úgy látja: súlyosan kifogásolható az OBH elnökének az az új jogköre is, amely szerint az eljáró bíróság kijelöléséről is ő dönt, ugyanis ez a jogkör ellentétes a törvényjavaslatban megfogalmazott törvényes bíróhoz való joggal. "A törvényes bíróhoz való jog alkotmányos alapelvének érvényesülése mindenképpen elsőbbséget kell, hogy élvezzen a gyorsasághoz való jog fontos, de az előzőhöz képest másodlagos érdekhez képest" - fogalmazott Baka András. Szerinte ha ez a rendelkezés benne marad a javaslatban, akkor az vagy azzal a következménnyel járhat, hogy az eljáró bíró az eljárás felfüggesztésével Alkotmánybírósághoz fordul a kérdésben, vagy pedig az eljárásban részt vevő személyek fordulnak az Emberi Jogok Európai Bírósághoz, az eljárás tisztességtelenségére hivatkozva.