A Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szerint a fideszes Rogán Antal által javasolt szociális hozzájárulási adó bevezetésével növekednének a foglalkoztatók közterhei, az új adónem bővítené a kormány mozgásterét, valamint - mivel a társadalombiztosítási járulékkal szemben nem keletkeztetne ellátási jogosultságot - hivatkozási alapként szolgálhatna, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok ne kapjanak állami nyugdíjat.
A volt miniszterelnök által létrehozott alapítvány október elején a www.kozoskassza.hu címen indított internetes oldalt a költségvetés magyarázatára. Kedden itt hozták nyilvánosságra véleményüket a szociális hozzájárulási adó bevezetéséről.
A fideszes Rogán Antal a jövő évi adótörvényekhez benyújtott módosító indítványában szorgalmazta, hogy az egészségbiztosítási járulékot, a munkaerő-piaci járulékot és a nyugdíj-hozzájárulást váltsa fel a mértékükkel megegyező - a munkabér 27 százalékát kitevő - szociális hozzájárulási adó.
A Bajnai-alapítvány ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy az adóbevételeket sokkal szabadabban használhatja fel az állam, mint az ellátási jogosultságot keletkeztető tb-járulékot, amelyet csak társadalombiztosítási ellátások fedezetére lehet fordítani. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy eddig sem a munkaadói tb-járulék, hanem a foglalkoztatottak által fizetett egyéni járulékok alapjául szolgáló jövedelem volt az ellátások alapja, és ezen a Rogán-javaslat elfogadása sem változtatna.
Annak következményeként azonban - írják - egyfelől nőne a kormány mozgástere, hogy a két társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci alap forrásait mire használja fel, másfelől az adófizetési kötelezettség szélesítésével évente 15-20 milliárd forinttal gyarapodna a költségvetés bevétele.
Az alapítvány szerint a módosító javaslat másik mozgatórugója az Alkotmánybíróságnak a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványok ügyében várható döntése lehet. Sok beadvány támadja ugyanis azt a szabályozást, amely szerint a magánpénztártagok esetében a munkaadójuk által fizetett 24 százalékos járulék teljes egészében a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kerül úgy, hogy nyugdíjjogosultságot nem eredményez. A Rogán-féle javaslat azonban ezt a támadási felületet megszüntetné, kimondva, hogy a szociális hozzájárulási adó megfizetése semmilyen jogosultságot nem keletkeztet - mutat rá a Haza és Haladás Alapítvány elemzése.
A szervezet szerint az indítvány emellett évente százmilliárd forinttal csökkenthetné az Egészségbiztosítási Alap bevételeit azzal, hogy az állam nem fizetne be járulékot az inaktívak után, a megszűnő munkáltatói egészségbiztosítási hozzájárulás helyett bevezetni kívánt szociális hozzájárulási adót pedig nem volna kötelező az egészségügyre költeni.
A Bajnai-alapítvány értékelése szerint Rogán Antal javaslata összességében egy ellátórendszeri reform jelmezébe öltöztetett költségvetési "varázslat", amely növeli a vállalkozók terheit, bonyolítja az adminisztrációt és kiszolgáltatottabbá teszi az ellátottakat. A jövő évi adótörvényekhez érkezett módosító javaslatokról november 14-én dönt a parlament.
