A vagyonkezelő közleménye szerint az egyezség eredményeképpen a per minden fél részére megnyugtató módon lezárult.

A per lényege az volt, hogy a fővárosban jogvita bontakozott ki az MNV Zrt. jogelődje, az ÁPV Rt., a kerületek és a fővárosi önkormányzat között arról, hogy melyik önkormányzat jogosult a belterületi földek ellenértékére.

Az MNV közölte, az első- és a másodfokon eljáró bíróság következetesen ellentétesen ítélte meg a jogi helyzetet, ezért nem volt várható, hogy a per rövidesen jogerős ítélettel befejeződik, illetve annak eredménye sem volt prognosztizálható.

A 15 éve folyó per lezárása érdekében az MNV Zrt. egységes elvek alapján perbeli egyezséget kötött az érintett önkormányzatokkal, ezzel a peres felek pontot tettek a Fővárosi Bíróság fennállása alatti leghosszabb eljárás végére - közölte a vagyonkezelő.

A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény szerint a törvény hatálya alá tartozó állami vállalatoknak gazdasági társaságokká kellett alakulniuk. A törvény rendelkezése szerint az átalakuló állami vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész, részvény a föld fekvése szerinti önkormányzatot illette meg.

Az ÁPV Rt. 1994-ben az OTP gazdasági társasággá történő átalakulásához kapcsolódó - belterületi földek után járó - részesedést, részvénycsomagot fele-fele arányban adta ki a fővárosi és az érintett kerületi önkormányzat részére. A XII. és a XIX. kerületi önkormányzat 1996-ban pert indított az ÁPV Rt. ellen további belterületi föld utáni járandóság kiadása iránt.

A Legfelsőbb Bíróság későbbi - másik ügyben hozott - ítéletében megállapította, hogy a belterületi földek után járó üzletrész, részvény jogosultja a föld fekvése szerinti kerületi önkormányzat.

A döntést követően a fővárosi önkormányzat 2008-ban visszaszolgáltatta az MNV Zrt. részére az OTP átalakulása kapcsán korábban számára kiadott járandóságot. A közlemény szerint az 1996-ban indult perben az MNV Zrt. nem vitatta a felperesként perben álló XII. és XIX. kerületi önkormányzat igényének jogalapját és összegszerűségét, azonban álláspontja szerint a követelések a per indításakor már elévültek.

Az elsőfokú bíróságként eljáró Fővárosi Bíróság három alkalommal, az alapeljárásban és a két megismételt elsőfokú eljárásban jogosnak ítélte az önkormányzatok követelését, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban mindhárom alkalommal az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.