Döntött a Legfelsőbb Bíróság MÁV Biztosító-ügyben: a károkozó ügyfél is perelhető
Nincs jogi akadálya annak, hogy a károsult (vagy vagyonbiztosítója) a felelősségbiztosító mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező károkozót is perelje – döntött kedden a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában.
A Legfelsőbb Bíróság elvi éllel foglalt állást abban a jogkérdésben, hogy egy károsult (vagy vagyonbiztosítója) a felelősségbiztosító mellett sikerrel perelheti-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót.
Korábban ez a kérdés csak igen ritkán merült fel a gyakorlatban, mert a károsultak szinte mindig csak a fizetőképes felelősségbiztosítót perelték. Néhány éve azonban fizetésképtelenné vált a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) és ennek következtében több száz ügyben fordult elő, hogy a károsultak (vagy vagyonbiztosítójuk) a károkozókat is perelték.
A Legfelsőbb Bíróság mostani döntésével hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét, kifejtve: nincs jogi akadálya annak, hogy a károsult (vagy vagyonbiztosítója) a felelősségbiztosító mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót is perelje és őket a bíróság – mint egyetemleges kötelezetteket – egyetemlegesen marasztalja. (Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a károsult választhat, melyiküket perli.)
Ítélete szóbeli indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott: a polgári jogi kárfelelősség alapvető szabálya, hogy a kárt a károkozónak kell megtérítenie. Biztosítással rendelkező károkozók esetében is az a Polgári törvénykönyv (Ptk.) főszabálya, hogy a károsult az igényét közvetlenül nem érvényesítheti a károkozó biztosítójával szemben. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén – a Ptk. felhatalmazása alapján – külön jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a károkozó közvetlenül perelje a felelősségbiztosítót. Ez a lehetőség a károsultak érdekeinek fokozott védelmét kívánja biztosítani, nem érinti azonban a kárért felelős személy károsulttal szembeni kárfelelősségét. A közlés szerint a Legfelsőbb Bíróság mostani döntése összhangban van az e kérdésben kialakult uralkodó bírói gyakorlattal.
Annak érdekében, hogy a biztosító fizetésképtelensége ne essen a kötelező felelősségbiztosítással rendelkező károkozók terhére, a jogalkotó 2010. január 1-től létrehozta a biztosítók által finanszírozott Kártalanítási Alapot, amely helyt áll a felszámolás alá kerülő felelősségbiztosítók helyett. A most tárgyalt és számos egyéb ügy azonban ennél korábbi – olvasható az LB közleményében.