Az elszámoltatási biztoshoz a MÁV MTM Rt. hitelezői idén május 10-én tettek bejelentést. Szerintük ugyanis a cég tulajdonában lévő MÁV Hajdú Kft. jelentős vagyonvesztést szenvedett el 2001-es privatizálása és 2007-ben történt felszámolása során.

A MÁV MTM szintén felszámolás alatt áll. Ezt a Kossuth Holding Zrt. végzi. (A Kossuth Holding felszámolási gyakorlatával már foglalkoztunk.) A közérdekű bejelentést tevők szerint azonban nem túl jól. Budai Gyulának ugyanis arról számoltak be, hogy „a kötelezően évente készítendő közbenső felszámolási mérlegek nem készültek el, amelyek hiánya miatt a megmaradt felszámolási vagyon közhiteles elszámolás nélkül elfogyott. (...) a vagyonvesztés, a hitelezői nyilvántartás szerint minimum 1,2 milliárd forint”.

Ezt nemcsak Budai Gyulának jelezték, hanem értesítették a Fővárosi Cégbíróságot, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumát is. Ám mivel bejelentéseiket figyelmen kívül hagyták, panaszukkal a Központi Nyomozó Ügyészséghez fordultak. Hasztalanul.

A közérdekű bejelentés alapja

A bejelentők részletezték beadványukban, hogy mire alapozzák állításaikat. A MÁV MTM-et 1999-ben privatizálták a MÁV-tól. A cég többségi tulajdonát a Kosik János üzletember érdekeltségébe tartozó Cronus Kft. szerezte meg. Ezt követően a MÁV MTM nevében Kosik János egy másik vasutas cég, a MÁV Hajdú megvásárlására is szerződést kötött. A 300 millió forintos vételár kifizetésére a vevő húsznapos haladékot kapott, amit teljesített ugyan, de a vételárat nem a MÁV MTM utalta, a MÁV Hajdúnak a bankszámláján lévő összegből fizettek.

Túry Gergely

Miután az adásvétel ily módon lebonyolódott, 57 millió forint osztalékot kapott az új tulajdonos, majd hat hónap alatt még 260 millió forintot engedtek át nekik. További veszteségként jelentkezik, hogy az eladás előtt 155 millió forint volt a MÁV Hajdú névértéke, míg az ügylet lebonyolítása után néhány hónappal már 485 millió forintra becsülték, ami a bejelentők véleménye alapján a valós piaci értéke lehetett a gazdasági társaságnak. Ebből pedig az következhet, hogy a MÁV Hajdút áron alul adták el.

A bejelentők szerint a MÁV Hajdúban végrehajtottak ugyan egy tőkeemelést, de az „fiktív módon történt”, és két év múlva „törzstőke leszállítása" címén egymilliárd forintot vontak ki a cégből. Ezáltal „a volt állami tulajdonból a Cronus Kft. által kivont egymilliárd forint általunk nem ismert módon a Németországban, Stuttgartban jegyzett Pako GmbH-hoz került” – jelezték Budai Gyulának. A Kosik János tulajdonolta Pako az egyik tagja volt a Cronus Kft.-nek.

Súlyos következmények

Mindez azzal járt, hogy a MÁV Hajdú hitelekkel terhelt, eladósodott cég lett, s 200 ember veszítette el a munkahelyét. A társaság felszámolását 2007-ben kezdeményezték, akkor 42 hitelező 1,2 milliárd forintot követelt a társaságtól. A bejelentők úgy vélték, hogy az általuk felsoroltak alapján vélelmezhető, hogy színlelt szerződéseket kötöttek, hátrányos üzletpolitikát folytattak, valamint, hogy a hitelezőkkel és az állammal szembeni fedezeteket elvonták, ami miatt a pénzmosás gyanúja is felmerülhet. „A vagyonmozgás nehezen követhető, mert a birtokba jutást követő gyors át-, fel-, leértékelés, tőkemozgatás, tőkekivonás és sűrű tulajdonosváltás miatt ezek a folyamatok kívülállóknak szinte áttekinthetetlenek."

A Budai Gyulához fordulók azonban még ennél is tovább mennek, azt állítva, hogy a Cronus, a MÁV MTM és a MÁV Hajdú javára tízmilliárd forintos banki fedezetet engedményezett Kosik volt élettársának és egy wilmingtoni bejegyzésű offshore cégnek a közös érdekeltsége, a Johans Kft.

Hova kerülhetett a pénz?

Ezt azért említették meg a bejelentők, mert szerintük így tudtak a vállalkozások nemzetközi tendereken indulni és állami megrendeléseket elnyerni. A Cronus Kft. például 2009-ben a közbeszerzési toplista hetedik helyén állt 30,5 milliárd forintos megbízási értékkel.

„Különös jelentőséggel bír, hogy a MÁV MTM Rt.-t 2004-ben, a felszámolása előtt, kartellezésen érték tetten. Az esemény 2009-ben vált ismertté, összesen 7,2 milliárd forint gigabírságot szabtak ki a törvénysértő társaságokra. A MÁV MTM alvállalkozójaként érintett lehet a MÁV Hajdú Kft. is.”

Ennek megállapítása azonban a panasszal élők szerint már a nyomozó hatóság feladata. A kartellezés kapcsán korábban megírtuk, hogy a megbüntetett vállalkozások egyike, a Vasútépítők Kft. ügyvezetője a Gazdasági Versenyhivatal által vizsgált időszakban a miniszterelnök szóvivőjének, Szijjártó Péternek az édesapja, Szijjártó István volt.

Mindezek alapján kérték azt a bejelentést tevők Budai Gyulától, hogy vizsgálja ki, történt-e többek között hivatali visszaélés, bűnpártolás, számviteli fegyelem megsértése és nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a MÁV Hajdú privatizációja kapcsán. Érdekes ugyanakkor, hogy a kormánybiztos, bár feljelentést is tett a MÁV Hajdú Kft. privatizációjával kapcsolatban, abban a cikkünkben szereplő, vagyonvesztésre utaló ügyek egyáltalán nem szerepelnek.

Az ellentmondást jelezzük Budai Gyulának, válaszát megkeresésünkre természetesen közölni fogjuk.