A Hagyó Miklós ellen folyó büntetőeljárás rendőrségi tanúvallomása szerint Bielek Péter 2007-ben tért vissza brüsszeli állásából, ekkor kereste meg Demszky Gábort, hogy az akkori főpolgármester segítsen neki elhelyezkedni. Bielek tudta, hogy a főváros a közműcégek, köztük a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) vezetőinek lecserélését tervezi. Bielek 2004 óta már a társaság igazgatóságának tagja volt, így saját bevallása szerint jól ismerte a céget.

„Édesapám 1989-ig volt a Fővárosi Tanács elnöke (Bielek József 1990-ig töltötte be a posztot – a szerk.), így Demszky Gábor főpolgármester úr engem személyesen ismert, így elfogadták a jelentkezésemet az igazgatóságba” – olvasható a volt vezérigazgató tavaly februári tanúvallomásában. Bielek szerint Demszky azt kérte tőle, hogy ismerkedjen meg Ikvai-Szabó Imre és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesekkel, Tiba Zsolt főjegyzővel és Mesterházy Ernő főtanácsadóval.

Mint azt Bielek Péter elmondta, a fővárosban ekkor az volt a szokás, hogy a Budapestet irányító pártok megosztották a közműcégek vezérigazgatói és elnöki posztját. „Az FKF-nél engem vezérigazgatóvá az SZDSZ támogatásával neveztek ki, míg a társaság elnökévé Vajda Pál korábbi szocialista főpolgármester-helyettest nevezték ki” – vallotta a közterület-fenntartó volt vezérigazgatója.

Mesterházy Ernő (jobbra)

HVG Archív

Nem látott kivetnivalót

Kinevezését követően Hagyó azt kérte Bielektől, hogy hozzon létre egy harmadik vezérigazgatói posztot, s oda a főpolgármester-helyettes jelöltjét nevezze ki. Hagyó a posztra Kiss Tibort szánta, aki néhány hónapig a cég igazgatóságának is tagja volt, ám miután többször tárgyalt Hagyóval és kabinetjével, visszalépett a jelöléstől, és igazgatósági tagságáról is lemondott.

Ekkor került a képbe Tölgyesi Balázs, akit – a dokumentum szerint – Hagyó mutatott be Bieleknek. Tölgyesi nagyberuházásokkal, értékesítésekkel és stratégiai kérdésekkel foglalkozó vezérigazgató-helyettes lett. Az önkormányzati választást követően, 2010 októberében az FKF Zrt. vezérigazgatójává lépett elő, ám idén márciusban Tarlós István főpolgármester menesztette, miután közterület-fenntartó által kötött korábbi kétséges szerződések ügyében rendszeresen felvetődött a neve. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán gyanúsítottként hallgatta ki Tölgyesit. Amint azt az Index megírta: az FKF Zrt.-t alig néhány hónapig vezető vezérigazgatót hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

A volt vezérigazgató vallomásában elmondta: Hagyóval és Mesterházy Ernővel eleinte havonta legalább egyszer találkoznia kellett, utóbbival később már ritkábban. Mindketten bele akartak látni az FKF működésébe, ezért a főpolgármester-helyettes a Horváth, Dóczi és Léhman Ügyvédi Irodát, a főtanácsadó pedig a Polgár és Bebők Ügyvédi Irodát vitte be az FKF-hez. Bielek nem látott kivetnivalót abban, „hogy a tulajdonos ismerni kívánta a cég működését”. Mint mondta: a társaság nem tartott fenn nagyobb jogi apparátust, akkoriban 15-20 ügyvédi irodával volt kapcsolata.

A Hagyó és Mesterházy által preferált ügyvédi irodák „nagyobb ügyekkel” és jogi tanácsadással foglalkoztak. Az ügyvédi irodákon keresztül Hagyó és Mesterházy Ernő teljesen rálátott az FKF Zrt. ügyeire – derül ki Bielek vallomásából.

"Nem utasíthatom vissza"

A Hagyó által javasolt ügyvédi irodával Bieleknek megromlott a viszonya, mivel a főpolgármester-helyettes az irodán keresztül azt kérte, hogy a vezérigazgató rúgja ki az FKF jogi igazgatóját, és az általuk javasolt személyt nevezze ki a helyére. A vezérigazgató nem tudta meg, ki a jelölt, mert – mint mondta – megtagadta a kérést. Bielek ugyancsak elutasította, hogy szervezze ki a cég közbeszerzési tevékenységét egy külső ügyvédi irodának.

Hagyó azt kérte Bielektől, hogy világítsa át a céget a CEMI-vel. Az átvilágítással a vezérigazgató is egyetértett, mivel ilyen vizsgálat a cégnél tíz éve nem volt. „Hagyó Miklós tőlem egyértelműen és határozottan kérte a CEMI-vel történő szerződéskötést, és éreztette, hogy én az ő kérését nem utasíthatom vissza, mert bármikor elveszíthetem az állásomat” – vallotta Bielek.

Az átvilágításra vonatkozó közbeszerzést úgy kellett kiírni, hogy a CEMI nyerjen, ezért az FKF Zrt. úgy írta ki a pályázatot, hogy a megkövetelt referenciákat nehezen lehessen teljesíteni. A CEMI a Magyar Telekomot és a BKV-t jelölte meg referenciaként, a BKV referencialevelét Antal Attila vezérigazgató írta alá. „Később tudtam meg, hogy a CEMI-nek akkor még nem volt befejezett projektje a BKV-nál” – olvasható Bielek vallomásában.

Bielek szerint a CEMI teljesítette a cég átvilágítását, a cég által javasolt intézkedések pedig sikeresek voltak, mivel 400 millió forintos költséggel körülbelül kétmilliárdot tudott az FKF Zrt. megspórolni. A volt vezérigazgató szerint a CEMI-vel kapcsolatban elsősorban azt érezte problémának, hogy a fővárosi cégek egymásnak adtak referenciákat. A BKV mellett a Főtáv is állított ki referencialevelet a CEMI számára, sőt Bielek úgy emlékszik, ő maga is állított ki ilyet a CEMI képviselőjének.

Túry Gergely

Nem olyan nyomatékosan

A Mesterházy által javasolt Polgár és Bebők Ügyvédi Iroda a pusztazámori hulladéklerakó fejlesztésével kapcsolatban jelent meg az FKF környékén. Amikor Bielek átvette a cég vezetését, erről a beruházásról is tárgyalt a főpolgármester főtanácsadójával. A vezérigazgató úgy gondolta, hogy a beruházásra az FKF Zrt. közös vállalatot alapítson egy partner céggel.

Mesterházy Ernő bemutatta a vezérigazgatónak az AES nevű cég képviselőjét, és „bár nem olyan nyomatékosan, mint Hagyó, de éreztette, hogy az AES-sel kell megvalósítanunk a pusztazámori projektet”. Bielek vallomása szerint az FKF Zrt. zártkörű pályázatát – a Polgár és Bebők Ügyvédi Iroda közreműködésével – az AES nyerte, amelynek alvállalkozója a Társ-Invest Kft. volt. A győztes cég azonban a válság miatt tönkrement és visszalépett a beruházástól, amely aztán el sem kezdődött.

Bielek úgy döntött, a projekt első lépését az FKF beruházásában elindítja, máskülönben veszélybe került volna a beruházás környezetvédelmi engedélye. Az új közbeszerzésben is a Polgár és Bebők működött közre; a volt vezérigazgató azt állította: ezúttal erre senki sem adott neki utasítást, de tudta, hogy őket kell megbízni.

A közbeszerzésen az előző eljárásban alvállalkozóként részt vevő Társ-Investnek kellett nyernie, ezért azt „taktikai okból magasabb áron, 450 milliós áron írták ki”. Bielek vallomása szerint ugyanis a Társ-Invest tudta, hogy a projekt bekerülési értéke 350-380 millió forint, így alacsonyabb ajánlattal is tudott nyerni. Bielek azt vallotta, hogy a magasabb árú kiírást a Polgár és Bebők vagy Tölgyesi Balázs vezérigazgató-helyettes tanácsolta.

Amikor kitört a botrány

A közbeszerzésre a Társ-Invest mellett még egy pályázó jelentkezett, utóbbi ajánlatát – Bielek szerint „valós okból” ki kellett zárni. A második, tárgyalásos szakaszban a Társ-Invest egyedül maradt, ajánlatát pedig felemelte 455 millió forintra. A beruházás egyébként megvalósult.

Vallomása szerint Bielek annak ellenére szerződést kötött a céggel, hogy tudta: „a műszaki tartalom ezt valószínűleg nem indokolja”. Bielek a vallomása szerint a környezetvédelmi engedélyt féltette. „A műszaki tartalom és az ár között egy igen jelentős, kb. 70 millió forintos különbség van, amely összegről feltételezhető, hogy ezt a Társ-Invest visszajuttatta a városházára” – mondta vallomása során Bielek Péter.

Amikor a BKV-nál kitört a botrány, Bielek – állítása szerint – ellenőriztette az FKF Zrt. ügyvédi szerződéseit, és megállapították, hogy azok esetében nem merült fel a teljesítés nélküli kifizetés gyanúja. „A számláik rendben voltak, a teljesítéseik le voltak igazolva, és ki voltak fizetve.” Bielek szerint az ügyvédi irodák nem számláztak túl, a cég által alkalmazott ügyvédek „a piaci árhoz képest közel azonos óradíjjal dolgoztak”.

"Jót tennének velem"

Egy harmadik beruházás ügyében Hagyó és Mesterházy Ernő együtt keresték meg a vezérigazgatót – állítja utóbbi. Az Easy Way nevű, az integrált közlekedési irányítási rendszer kialakítását, kevésbé szaknyelven a budapesti jelzőlámpa-rendszer modernizálását célzó beruházást az FKF a Siemensre akarta bízni, mivel a német cég a szoftver tulajdonosa. A mintegy 1,2 milliárd forint értékű uniós projektet a közlekedési tárca irányításával kellett volna megvalósítani.

Fazekas István

A volt vezérigazgató 2009 tavaszán találkozott a két nagyhatalmú városházi emberrel a Gerlóczy kávézóban. Hagyó ott elmondta: felháborítónak tartja, hogy a közterület-fenntartó vállalat „ezt a közbeszerzést a Siemensnek kívánja odajátszani”, Mesterházy Ernő pedig azt mondta: a Siemensnek nagyon rossz a viszonya a fővárossal. Hagyó és Mesterházy a Getronics és a Microelektronika nevű cégeket preferálta, amelyek 700-800 millió forintért vállalták a munkát – vallotta a volt FKF-vezér.

Noha az FKF Zrt. mérnökei szerint a munkát a Siemens tudta volna elvégezni, Bielek arra kérte helyetteseit, hogy a közbeszerzés során a szakmai érvek ellenére az ár legyen meghatározó. „Én senkinek nem mondtam azt, hogy ezt tőlem a városházáról kérik, annyit mondtam a kérdezgető vezetőknek, hogy jót tennének velem, ha ezt a szempontot elfogadnák” – olvasható a vallomásban.

A két cég megnyerte a közbeszerzést, a Siemens azonban megtámadta a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely a társaságot új eljárásra utasította. A szakminisztérium időközben visszavonta a forrást, így az új közbeszerzést már nem írták ki

„Hagyó nemcsak kirúgta a vezetőket, hanem előtte szakmailag, emberileg ellehetetlenítette, és ezzel a későbbi boldogulást is megnehezítette. Praktikusan arról van szó, hogy ha kirúgnak, akkor kirúgnak, de ha az újságban többször leírják, hogy nem ért a feladatához valaki, akkor később senki nem fogja alkalmazni. Ezért nem volt tanácsos Hagyó Miklósnak ellentmondani, vagy a kéréseit nem teljesíteni” – mondta vallomásában Bielek Péter.