Itthon Dreissiger Ágnes 2011. október. 11. 16:15

Megkapják a selyemzsinórt? – Szócskához mennek a kórházigazgatók

Csütörtökön "vendégségbe mennek" a kórházigazgatók az egészségügyi államtitkárhoz, ahol a téma a többek között a saját jövőjük lesz. A lapunknak nyilatkozó vezetők nem félnek, és nem hiszik, hogy "ennyi vezető csereszabatos lenne".

Csütörtök délután három órára várja a minisztériumba Szócska Miklós egészségügyi államtitkár valamennyi kórházigazgatót és gazdasági vezetőt. A téma valószínűleg saját sorsuk lesz, mivel a tervek szerint valamennyi olyan egészségügyi intézmény igazgatójának megszűnne a munkaviszonya, amelyik az államhoz kerül.

Jövőre a fővárosi kórházakon kívül 30 megyei kórház és szakrendelő kerülne állami tulajdonba, és a települési önkormányzatok felügyelete alatt működő egészségügyi intézmények működtetését pedig 2013-tól vennék át. Az államhoz kerülő intézményekben a tulajdonosi felügyelőtanácsok megszűnnek, és ugyanez a sors vár a korábban sokat kritizált regionális egészségügyi tanácsokra. Szócska Miklós ezt nem is cáfolta, az azonban kiderült: lesz olyan intézményigazgató, aki a posztján marad. Az államtitkár egy balatonfüredi szakmai fórumon pénteken úgy fogalmazott: „legalább jó lesz azoknak, akik megkapják a megerősítést, mert ezzel a jól dolgozó menedzsereket szeretnénk megerősíteni”.

Nem csereszabatosak

„A csütörtöki maximum egy formális beszélgetés lehet” – mondta a hvg.hu-nak Havas Szófia fővárosi szocialista egészségpolitkus, mivel a munkáltatói jogokat az államtitkár nem gyakorolhatja a főigazgatók felett, ehhez az önkormányzati törvényt kellene módosítani. Szerinte az elmúlt időszakban, ami a szerkezetátalakítás és a kórházigazgatók leváltása körül zajlott, az csak arra volt elegendő, hogy a kórházi adósságállományt az egekbe szöktesse.

Harmath György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója a hvg.hu-nak azt mondta: előre nem tudja megmondani, mennyire biztos a pozíciója. „Csütörtökön délután három órára vár minket az államtitkár, de nem hiszem, hogy rettegnem kéne.” Nagyjából ugyanígy vélekedett Radnai Zoltán, az egyesített Szent István és Szent László Kórház vezetője is lapunknak. „Még nem értem a postám végére, nem tudom, hogy megjött-e a meghívó, de természetesen elmegyek rá. Nem hiszem, hogy félnem kéne, lelkiismeretesen végeztem mindig is a munkám, nem szeretnék paranoiás lenni. Arról nem is beszélve, hogy kétlem, hogy ennyi csereszabatos kórházigazgató lenne tartalékban.”

Kórházigazgatók rapporton?
Túry Gergely

A kórházigazgatókat  régóta tartja a kormány bizonytalanságban. Február végéig a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, a Központi Sztomatológiai Intézet, az Uzsoki kórház, és a Szent Imre Kórház főigazgatói posztjára írtak ki pályázatot. Ezek vezetői régóta határozatlan idejű szerződéssel dolgoztak, s a főpolgármesternek a közalkalmazotti törvény értelmében két lehetősége volt: vagy kiírják az álláspályázatot most, vagy a kórházigazgatók szerződését határozott idejűre változtatják.

Szentes túl messzire ment?

Tarlós István akkoriban jelentette ki azt is: egységesen "állami gondozás alá kell venni" a fővárosi kórházakat. A főpolgármester és a vele együtt sajtótájékoztatót tartó Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, a 12 egészségügyi intézmény átadásához még a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása és kormányzati döntés is szükséges. Ekkor a főpolgármester megdorgálta helyettesét, Szentes Tamást, hogy kicsit túlbuzgó módon, "rutintalanul" a szakmai egyeztetéseken tovább ment, mint lehetett volna, amikor fel akart menteni kórházvezetőket. Mint mondta, Szentes Tamásnak erre nem volt felhatalmazása, jóváhagyása. Közölte azt is, Szentes Tamástól "bizonyos jogköröket" megvont, például azt, hogy az önkormányzaton kívüli emberekkel beszélje meg az egészségügyi kérdéseket, továbbá megerősítette, hogy helyettese nem hozhat személyi kérdésekben önálló döntéseket.

A főváros és a kormányzat között ugyanakkor érezhető a bizalmatlanság a kórház-államosításokkal kapcsolatban: a közgyűlés legutóbb olyan határozatot fogadott el, melynek értelmében a folyamat során nem érheti kár Budapestet, Réthelyi Miklós ugyanakkor a hvg.hu-nak adott interjújában azonban arról beszélt: a kormány nem kártalanít majd senkit, ha kell, ehhez jogszabályt is módosítanak. Tarlós István nem akarta kommentálni a miniszter szavait később, az ellenzék azonban felháborodott a kijelentésen.

Az államtitkár a fővárosi helyzetről Balatonfüreden azt mondta: „semmi megingás nincs a főpolgármester úr és minisztériumunk közötti együttműködésben, amint a jogszabályok megszületnek, aláírjuk a megállapodást, melynek tervezete 41 oldalas és részletes forgatókönyvi elemeket is tartalmaz". A városi kórházak átvétele a 2012-es év folyamata lesz, és 2013-ra valósul meg. Mivel térségi integrációban és betegutakban gondolkodunk, ezért újra kell gondolni a feladatmegosztást és újra kell osztani a fekvőbetegellátás TVK-ját. Ugyanakkor, a járóbetegellátás TVK-jának újraelosztása még nem várható ebben az évben, azt 2012 végén kell újragondolni. A bérszámfejtést a kincstár fogja végezni és egységes lesz, az informatikai rendszerek ésszerűsítését még meg kell lépni. A cél, hogy olyan, fenntartható rendszert hozzunk létre, amelybe a válságból való kilábalás során is érdemes beruházni, és minden megtakarítást visszaforgatunk a bérekbe – ígérte az államtitkár.

Hirdetés
hvg360 Ballai Vince 2024. december. 23. 17:30

150 millió légy egy csapásra – indul az első hazai lárvagyár, amelyről Áder János is szuperlatívuszokban beszél

Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.