A fővárosi fejlesztések kockázatait, a források szűkülését, a ppp-konstrukciók előnytelenségét, a belső kontroll működésének hiányosságait, továbbá a közútfenntartással kapcsolatos szerződések célszerűtlen elszámolási gyakorlatát állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) abban a jelentésben, amelyet a fővárosi önkormányzat 2007 és 2010 közötti költségvetési és pénzügyi egyensúlyi helyzetének elemzéséről, a költségvetés-tervezés és a zárszámadás-készítés folyamatában kialakított belső kontrollok működéséről készített.
Az ÁSZ elnöke arról is beszámolt: a fővárosi önkormányzat számvevőszéki ellenőrzése befejeződött, az erről készült jelentés nyilvánosságra hozatalát korábbra tervezték, de a feltárt tények alapján feljelentést tettek a Közraktárak ügyében, így a nyomozás érdekeire hivatkozva el kellett halasztani a jelentés megismertetését.
Domokos László úgy fogalmazott: bár nem mindegyik adatot lehet összeadni a másikkal, "jelentős közpénzt lehetett volna megtakarítani, ha hamarabb végzi el az Állami Számvevőszék ezt az ellenőrzést".
A nagyobb tételek között említette a Közraktárak projekt többletszolgáltatási díját, amely 13,2 milliárd, a bevételi előirányzatok megalapozatlanságából adódó 44 milliárd forintot, illetve a BKV beleszámítása nélküli 28,5 milliárd forintos folyamatos eszközromlást. Hozzátette: az előző évi pénzmaradványok igénybevételének tervezése elmaradt, a főváros 237,8 milliárd forintot nem használt fel, miközben egyébként hatalmas hitelállományt is kezel.

Tarlós István főpolgármester elfogadta az ÁSZ megállapításait. Mint mondta, az abban foglaltak "messzemenőkig egybecsengnek" a főváros által kiadott Fehér könyvben írtakkal. A városvezető szavai szerint kiderült, hogy "a Demszky Gábor vezette éra utolsó ciklusában a kontroll gyenge volt, gyakorlatilag alig működött". Hozzátette: kiderült az is, hogy a tervezési folyamatok szakszerűtlenek voltak, a tervezés rendszere nem volt teljes körű. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy az eredeti költségvetés és a tényleges teljesülés "nagyon gyakran szinte köszönő viszonyban sem volt egymással".
A főpolgármester bírálta, hogy az önkormányzat korábban a központi források szűkülését a folyamatos bankhitelek felvételével próbálta enyhíteni, ami a város nagymértékű eladósodáshoz és a fejlesztési lehetőségek egyértelmű beszűküléséhez vezetett. Tarlós István jelezte: az ÁSZ javaslatai alapján a főváros több átalakítást is megtett, illetve megkezdett. Kitért a felállított holdingokra, a Budapesti Városüzemeltetési Központra és a Budapesti Közlekedési Központra; a költségvetés tervezési folyamatát segítő új informatikai rendszerre, valamint arra, hogy két új osztályt is felállítottak a Városházán, a kincstárit és a kontrollingot.
A főpolgármester kérdésre válaszolva elmondta: azt, hogy polgári peres eljárásokat kell-e indítani, majd jogászok eldöntik. Ismertette: 2009 júliusában megkezdődött az úgynevezett elszámoltatás a fővárosi önkormányzatnál és cégeinél. Mint mondta, hacsak az Állami Számvevőszék vagy a főváros jogászai valami újabbat nem találnak, akkor "különösebb szenzációra nem érdemes már számítani". Hozzátette: "van egy terület, ahol még nem zárható ki, hogy a közszolgáltató cégek privatizációja kapcsán valami kiderülhet".