Egyfordulós, de a vesztes képviselőket is kompenzáló választási rendszert javasol a parlamentnek a Fidesz – olvasható a hvg.hu birtokába került, Lázár János által jegyzett koncepcióban. A javaslat szerint a határon túli magyar állampolgárok is kapnak választójogot, de kizárólag országos listára szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem. A hazai nemzetiségek szintén küldhetnek képviselőket a parlamentbe. A koncepció 90-110 egyéni választókerületet javasol, és nagymértékben nehezíti a jelöltállítást: ezentúl a jelölteknek 750 helyett 1500 kopogtatócédulát kell összegyűjteniük.
Az ötszázalékos küszöböt megőrző, a második választási fordulót megszüntető, az egyéni választókerületekből a parlamentbe bekerült képviselők számát csaknem megfelező választási rendszer kialakítását javasolja az Országgyűlésnek a Fidesz frakcióvezetője – derül ki a hvg.hu birtokába került, Lázár János által jegyzett választójogi koncepcióból.
A tavalyi parlamenti választások után a Fidesz-KDNP szorgalmazta a kétszáz fős országgyűlés kialakítását, majd a párt képviselői beterjesztettek egy választási törvénytervezetet is. Az új alaptörvény elfogadása után a párt elnöke Áder János európai parlamenti képviselőt bízta meg azzal, hogy a tavaly beterjesztett javaslat helyett dolgozzon ki egy új tervezetet.
Áder július 9-én közölte: egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol a Fidesz elnöksége. A frakció hajdúszoboszlói kihelyezett ülésén szeptember elején szintén az egyfordulós szisztéma bevezetését támogatta. Miután az európai parlamenti képviselő nem tagja az Országgyűlésnek, a Fidesz nevében Lázár János terjesztette be a választójogi reform kidolgozásáért felelő albizottságnak pártja koncepcióját. A javaslathoz csatolt kísérőlevél szerint a koncepciót a kisebbik kormánypárt, a KDNP is megismerte, és az elveit támogatta.
Csökkentik a képviselők számát
A jelenlegi 176 egyéni képviselői hellyel szemben a következő választáson már csak 90-110 képviselő kerülhet be közvetlen megválasztással. Sokkal nehezebb lesz egyéni képviselővé válni, mivel a jelenlegi szabályokkal szemben nem 750, hanem 1500 kopogtatócédulát kell összeszedni, a jelölteknek pedig minderre 21 napjuk lesz.
Az egyéni jelöltek mellett a jelölő szervezetek országos listát is állíthatnak azzal a feltétellel, hogy legalább kilenc megyében, továbbá Budapesten, összesen huszonhét egyéni választókerületben jelöltet állítanak.
A hvg.hu korábban úgy értesült, múlt hétfőn arról is döntött a Fidesz elnöksége, hogy a 200 fősre tervezett parlamentben 108 egyéni mandátum lesz, igaz, fideszes források akkor azt mondták, ebben továbbra is nyitott a párt, várja az ellenzéki javaslatokat – ezért nem rögzítették a pontos számot.
A koncepció szerint az egyéni választókerületeket úgy alakítják, hogy nem léphetik át a megyei határokat, illetve az egyéni képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében a választókerületenkénti eltérés nem haladhatja meg a 10 százalékot, és semmiképpen sem lépheti túl a 15 százalékot. Figyelembe kell venni a népesség, a nemzeti kisebbség számarányát, a regisztrált választópolgárok számát és a választójogukkal várhatóan élők számát.
A hvg.hu birtokába került koncepció szerint a választási rendszert, így a kerületek határait legkevesebb tízévenként felül kell vizsgálni. Az elmúlt húsz évben ez egyszer sem történt meg, így vannak olyan választókerületek, melyek lélekszáma között háromszoros különbség van. A korábbi szabályok szerint kormányrendelet határozhatta meg a kerületek számát, ám ezt a törvényi előírást az Alkotmánybíróság 2011. december 31-i hatállyal megsemmisítette. A Lázár jegyezte koncepció szerint a jövőben erre a parlament lesz jogosult, és a térkép átírásához az ülésteremben jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása szükséges.
Kompenzáció lesz, de még nem tudni, hogyan
A reform fő célkitűzéseit július elején ismertető Áder János azt nyilatkozta, a kompenzációs listát megszüntetik, csak országos lista lesz. Ezt a hvg.hu birtokába került koncepció is megerősíti: ha a javaslatot elfogadja a képviselők kétharmada, akkor 2014-re megszűnik a 19 megyei és a fővárosi lista, ám az egyéni kerületekből be nem került jelöltekre leadott szavazatokat az új rendszer továbbra is beszámítja.
Az úgynevezett töredékszavazatokat azon vesztes jelölteket indító pártok országos listájára fogják „becsatornázni”, amelyek elérik az ötszázalékos bejutási küszöböt. A koncepció azt nem tartalmazza, hogy a töredékszavazatokat milyen módszerekkel fogják beszámolni, és hány ilyen töredékszavazat után kaphat plusz listás mandátumot az adott párt. A még hatályban lévő törvények szerint a kompenzációt egy rendkívül bonyolult módszerrel, az úgynevezett d’Hondt-mátrixszal számítják ki.
A hvg.hu korábban arról írt, hogy a Fidesz elnökségében a múlt héten felmerült, nemcsak a vesztes, hanem a fölényesen győző egyéni jelöltek teljesítményét is kompenzálni kell, de ez nem került be a Lázár által jegyzett, október 3-i dátumot tartalmazó koncepcióba.
Jön a "félszavazat"
A tervezet szerint a határon túli magyarok is kapnak szavazati jogot, a hazai nemzetiségek pedig kedvezményes mandátumot. Ám a magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgároknak csak egyetlen szavazatuk lesz: egyéni jelöltekre nem voksolhatnak, csak a pártok országos listájára. A külhoni magyarok postán adhatják majd le a szavazatukat.
Ennek megfelelően a jövőben három választási névjegyzék lesz: egy a hazai választókat, egy a határon túliakat és egy a nemzetiségi szavazókat tartalmazza majd. Arról korábban vita volt a Fideszben, hogy a határon túli magyarok csak listára szavazhassanak. A parlament elnöke, Kövér László ragaszkodott ahhoz, hogy a határon túli magyarok teljes körű szavazati jogot kapjanak: ne csak listára, hanem egyéni jelöltekre is voksolhassanak. A tervezet arra utal, hogy Kövér álláspontja nem kapta meg a Fidesz elnökségének támogatását.
A nemzetiségi parlamenti képviselők választásán minden választójoggal rendelkező, kisebbségi névjegyzékben szereplő választópolgár részt vehet. "Minden országos kisebbségi önkormányzat egy kedvezményes listát állíthat" - olvasható a javaslatban. A lista állításához országosan 1500 kisebbségi választópolgár ajánlása szükséges. A kisebbségi névjegyzékbe magukat felvetető nemzetiségi szavazók nem szavazhatnak majd az országos pártlistákra, csak az egyéni jelöltekre és a kisebbségi listára.
A kedvezményes mandátumok kiszámításának pontos módja még nem ismert, ezt a koncepció nem tisztázza. Korábban egy vezető fideszes politikus a hvg.hu-nak azt mondta, a legkisebb eredménnyel a parlamentbe bejutó képviselőre leadott szavazatszámot vehetik figyelembe a kisebbségi mandátumszám kiszámolásánál: ennek felét kell összegyűjteni ahhoz, hogy legalább egy mandátumot kaphasson az adott kisebbség. Ha ennél kevesebb szavazatot kapnának, akkor még mindig küldhetnének képviselőt a parlamentbe, de jogköre korlátozott lenne, például nem szavazhatna a törvénytervezetekről.
