Általános vitára alkalmasnak találta a Balsai-jelentést szerdai ülésén az Országgyűlés emberi jogi bizottsága, amely határozott arról is, hogy a jelentést megküldi az ügyészségnek.
Az előterjesztő nevében Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára egyebek mellett arról beszélt, a szocialista és a szabad demokrata országgyűlési képviselők szavazata tartotta hatalomban Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a 2006-os őszi bizalmi szavazáskor, s - mint mondta - ez bátorította Gyurcsány Ferencet arra, hogy hatalmát minden eszközzel fenntartsa. "Ezért mondtam, hogy a politikai felelősség az MSZP-t és az SZDSZ-t terheli e tekintetben, hiszen ők adtak mandátumot arra, hogy a hazugságon alapuló rendszert minden eszközzel fenntartsák" - fogalmazott.
Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta, az "egyoldalú" jelentésből hiányoznak momentumok, így egyebek mellett az: miért nem vizsgálta Balsai István miniszterelnöki megbízott, a 2006. október 23-i Fidesz nagygyűlés szervezőinek a cselekményét, hiszen - mint mondta - tájékoztatták őket a rendőrök arról, hogy nem tudják megállítani az arra tartó tüntetőket. Lendvai Ildikó szerint nem a rendezvény szervezői felelősek, az akkor az Astoriánál történtekért, de nem tettek meg mindent az események elkerülése érdekében.
Nyakó István (MSZP) egyebek mellett azt kérdezte, hogy miért csak a megszületését követő fél év múlva került az Országgyűlés elé a jelentés, miért nem kerültek bele a témával foglalkozó, 2006-os bizottságok jegyzőkönyveiben foglaltak, valamint a jelentés melyik része alapozza meg a politikai vezetők felelősségét.
Azt mondta, ezekre a kérdésére még mindig nem kaptak választ. Nyakó István az ülésen arra is felhívta a figyelmet, hogy egy olyan jelentést tárgyaltak, amelynek hiányzik a 116. oldala. Az ellenzéki politikus szerint a jelentés nem méltó egy alkotmánybíróhoz, javasolta, hogy dolgozzanak még a dokumentumon.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arról beszélt, szerinte a jelentés nagy mérföldkő az igazságtétel érdekében, "nagy erénye", hogy támaszkodik korábbi, az ügyben készült jelentésekre. Ugyanakkor - mint mondta - a dokumentumból hiányoznak, vagy tévesen szerepelnek részletek egyes, akkori cselekményekkel kapcsolatban. Egyebek mellett hiányosságként említette, hogy a Balsai-jelentésben nem szerepelt, hogy 2006. október 24-én - a rádióforgalmazások adatai is ezt támasztják alá - a rendőrség "embervadászatot" indított, és több tucat embert durván bántalmaztak. Gaudi-Nagy Tamás szerint a bíróság elé kell állítani azokat, akik a hatalmuk megtartása érdekében megfélemlítő erőszakhullámot indítottak akkor. A 2006-os őszi rendőri fellépés "megfélemlítő hadművelet" volt - jegyezte meg.
Zagyva György Gyula (Jobbik) azt közölte: nem tudja támogatni a jelentés általános vitára való alkalmasságát abban az esetben, ha a jelentésben benne marad, hogy a "tévészékház ostromában" voltak olyanok, akik pénzért vettek részt. A megállapítást felháborítónak és hazugságnak nevezte az ellenzéki politikus.
Szabó Tímea (LMP), a testület alelnöke közölte, nem tartja általános vitára alkalmasnak az "elég gyengére sikerült" jelentést, amely alulmúlja, az eddig, a témában készülteket. Az ellenzéki képviselő értetlenségének adott hangot, Nyakó Istvánhoz hasonlóan, hogy miért kellett várni fél évet a jelentés elkészülte után annak megtárgyalásával.
Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke az 2006. október 23-i események kapcsán azt mondta, "a körülmények okszerűvé teszik azt a következtetést, hogy talán a rendőrség kapott olyan politikai utasítást, amelynek az volt a célja, hogy a tüntetőket (...) rászorítsák a több mint tízezres békés nagygyűlésre." A bizottság Gulyás Gergely javaslatát elfogadva döntött úgy, hogy a jelentést megküldik az ügyészségnek "hivatalbóli eljárást" indítványozza.
