Nem állítja fel az Alaptörvény asztalát Ivád község önkormányzata. A polgármester szerint ha kötelezik őket erre, a plafonra szerelnek fel egy gyerekasztalt, mert nincs máshol hely. Kerényi Imre ötletének megvalósítása után egy hónappal megkerestünk néhány problémákkal küzdő kistelepülést, milyen volt a fogadtatása a kezdeményezésnek.
Szeptember elsejétől bárki igényelhet díjmentesen saját alkotmányt akár Kövér László házelnök aláírásával ellátva is, októberben pedig a kisdiákok kapják kezükbe az új Alaptörvényt tartalmazó zsebfüzetet, majd újév másnapján nagyszabású kiállítással köszöntik a hatályba lépő törvényt. Kerényi Imre tervének megvalósítása, az alkotmány népszerűsítéséről (amire, mint azt a hvg.hu-nak Kerényi elmondta, Orbán Viktor személyesen kérte fel) tehát gőzerővel halad, lapunk arra volt kíváncsi, hogy az „első fázisnak” mekkora a sikere.
A rendelkezések értelmében ugyanis a lakóhely szerinti illetékes polgármesteri hivatalban kérvényezhető példányokat előzetesen is meg lehet tekinteni, bele lehet olvasni, majd egy igénylőlap kitöltésével megrendelhető az Alaptörvény. A hivatalokban külön helyiségben kell felállítani asztalt és széket, emellett külön munkatársat kell biztosítani az asztallal kapcsolatos feladatok ellátására, aki az űrlapok kitöltésében is segítséget nyújt.
A Heves megyei Gyöngyösorosziban már az első napon érdeklődtek a lehetőség után, igaz, egyelőre nem sokan, pedig az önkormányzat a „megfelelő fórumokon” ki is hirdette azt. Akadt, aki csak meg szerette volna nézni az Alaptörvény asztalát, de két-három lakos már igényelt magának, méghozzá a Házelnök aláírásával ellátott példányt. Vernyihel Lívia, az 1500 fős település polgármestere elmondta, nekik nem okozott gondot a rendelet végrehajtása, az önkormányzat felvette a kötelező teendői közé az asztallal összefüggő tevékenységeket. A polgármester szerint „a gesztus egyfajta nyitás a kormányzat részétől a választópolgárok felé, akik a teljes körű információ birtokában szabad akaratuknak megfelelően dönthetnek, hogy szükségük van-e saját alkotmányra vagy sem”.
Csak a plafonon van hely
A „biztonságos és élhető település kialakításának elvrendszere és módszertana” szellemében működő „modellről” elhíresült Érpatak jegyzője négy érdeklődőről számolt be, de hozzátette még eléggé a folyamat elején tart a dolog. A kérvényezőket igazából nem érdekelte Kövér László aláírása, inkább a könyvjelző tetszett nekik. Az asztal helyének kialakítása itt sem jelentett gondot.
Az alig ötszáz fős Somogy megyei Felsőmocsoládon már nyolcan igényelték az alkotmányt, egytől egyig a házelnöki szignóval ellátott példányt, de a Felsőmocsoládi Nyugdíjas Klub vezetője már jelezte, hogy tagjaik közül többen is szeretnének egy-egy példányt. A hivatal egyik dolgozója elmondta, az „emberek fontosnak tartják és örülnek a lehetőségnek”, az asztal elhelyezésével kapcsolatban pedig talányosan annyit mondott, „mindennek megvan az előnye és a hátránya”.
A Heves megyei Ivád első embere Ivády Gábor viszont arról beszélt lapunknak, ők bizony alapterület hiányában nem állították ki az Alaptörvény asztalát. Hivataluk 35 négyzetméteren működik, így a hely szűkössége miatt egyszerűen elképzelhetetlen annak felállítása. A polgármester ugyanakkor hozzátette, ők mindent meg fognak tenni a szabályok betartása érdekében, ezért ha szükséges, „egy gyerekszéket és egy gyerekasztalt szívesen elhelyez a plafonon vagy a falon”. Egyelőre a Nemzeti együttműködés nyilatkozatát sem rakták ki, de ha muszáj, azt is felteszik, csak éppen arccal befelé. (Nem ez lenne az első fricska: Dombóváron a "fideszes gázos ügyek asztalát" állították fel.)
Ivády azt is elmondta, lehet, hogy a Rogán Antal vezette ötödik kerületi asztal mintaasztalnak tekinthető, de kiváló társadalomkritika lenne, ha ugyanazt kiállítanák egy kistelepülés hatvan éve fel nem újított málladozó vakolatú épületében. Ivádon egyébként egyetlen lakos sem kért saját alkotmányt. „Az alaptörvény asztala jól mutatja a kormányzat valóságtól való elrugaszkodását” a polgármester szerint.
Valójában az Alaptörvény asztalának felállítására semmilyen jogszabály nem kötelezi az önkormányzatokat. Azt mindössze Szabó Erika közigazgatásért felelős államtitkár kérte egyik levelében a helyhatóságoktól.
Az Index érdeklődésére a kommunikációs államtitkárság közelte, eddig mintegy 22 ezer példányt kértek az állampolgárok. Múlt hétig Győrben eddig közel 300-an rendeltek alaptörvényt. Budapest II. kerületében 308 példányt rendeltek meg, az első kerületben 103-at, míg a XIII. kerületben 140-en kérték a Kövér László szignójával ellátott alkotmányt. A szegedi önkormányzatnál nem volt ekkora az érdeklődés, mindössze 41-en jelezték kérelmüket.
Borsodban nem népszerű
A Borsod megyei Kesznyétenben is áll az asztal, érdeklődő viszont még nem akadt, aki megnézte volna. Az önkormányzat egyik munkatársa szerint amúgy is csak kulccsal nyitható a helyiség „mert különben ellopnának valamit”. Bővebb információt azonban ő sem tudott mondani. Ugyancsak a megyében található ötszáz lelkes Sajónémetiben sem nagy a tolongás, eddig összesen egy darab igénylőlapot vittek el, de még nem hozták vissza egyiket sem.
Nagycsécsen sem más a helyzet, eddig egy igénylő akadt csak, ő viszont Kövér László aláírásával rendelte meg a díszpéldányt. Az önkormányzat munkatársa azt mondta, nem tud róla, hogy beszédtéma lenne-e egyáltalán a településen élők között. Az asztallal kapcsolatos feladatokra azonban nem tudnak külön munkatársat biztosítani, mivel csak ketten dolgoznak a hivatalban.
Inkább csak nézegetik
A cigány kisebbségi önkormányzat uborkatermesztési programjáról ismert Borsod megyei Igriciben is mindent az "előírásoknak" megfelelően biztosítottak, áll az asztal, rajta az üveglappal és az Alaptörvénnyel. A község jegyzője elmondta, akadnak érdeklődők, de inkább csak megnézni szeretnék az alkotmányt, mert érdekesnek és egyben szépnek találják a helyiek. Eddig azonban egyetlenegy lakos sem kért ingyenes példányt. Az uborkatermesztési program egyébként bajban van, a jég elverte a termést, így nem lesz idén hasznuk a helyi romáknak.
Farkaslyukon is van már asztal, de alkotmány iránt valószínűleg csak a hivatal dolgozói fognak érdeklődni – mondta a település jegyzője. Farkasné Koós Erzsébet arról is beszámolt, hogy a helyiek vegyes érzelmekkel, „erre van pénz” típusú reakciókkal fogadták a lehetőséget. Senki nem jelezte igénylési szándékát. A lakosság 80 százalékba segélyekből él, szerintük ennél fontosabb dolgok is vannak. Lehet, hogy az ország azon felében ahol jobban mennek a dolgok, van igény a saját alkotmányra, de aki napról-napra kénytelen megélni, nem látja a kezdeményezés pozitív oldalát. A jegyző azt is elmondta, anyagilag gondot jelentett az asztal felállítása, mert „ha csak az üveglapot nézzük az sem 200 forint”. Szerinte nem érte el a célját az intézkedés.
Összességében az ország majdnem minden pontján megtaláljuk az Alaptörvény asztalát a hozzárendelt „asztalszolgával”, az érdeklődőket azonban még keresni kell, legalábbis a kistelepüléseken. Egyelőre nem fenyegeti a kimerülés veszélye a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a nyomdai és terjesztési feladatokra fenntartott ötvenmillió forintos keretét.