A lift nem működik, a lépcső burkolata hiányos, a bemutatótermekben csak látszatlátnivalók fogadnak, a kiszolgáló helyiségeknek csupán a falai meredeznek, az építészeti esztétikai hiányosságoknak pedig se szeri, se száma. E kép fogadta a látogatót szeptember elején Sátorhelyen, a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen. Pedig a fogadóépületet augusztus 28-án ünnepélyesen átadták.
A „Hortobágy szelleme” kísért Mohácson is. Az uniós támogatásokból felújított Hortobágyi Csárdát május 30-án nagy ünnepség keretében avatta fel Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - hogy a hely az ünneplés után azonnal be is zárjon, hiszen félkész állapotban adták át. A csárda azóta is zárva. Mohácson hasonló történt. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) egy térségi programban nyert 1,058 milliárd forint uniós támogatást a siklósi vár felújítására, a dél-dunántúli borvidék pincéinek rekonstrukciójára és a Duna-partfal egyik szakaszának megerősítésére. A 80 százalékban támogatott program végösszegéből 354 millió forint jutott az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csata emlékére 1976-ban létrehozott emlékpark bővítésére.
Elnyújtott felülvizsgálat
A Vadász György Kossuth-, Ybl- és Steindl-díjas építész tervei alapján elkészült, négyszintes, üvegkupolás épület teteje korona formában záródik és igazán impozáns látványt nyújt, egységben az emberi csontokat jelképező hatalmas, korábban készült bejárati vaskapuval. A héthektáros parkban 120 kopjafa vagy sírhely emlékeztet a török elleni harcban elesett magyar áldozatokra.
A Bajnai-kormány idején elnyert Siklós-Mohács Turisztikai Tengely projekt eleve később indulhatott el, mivel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség késve engedélyezte. Ennek egyik oka az volt, hogy az Orbán-kormány felülvizsgáltatta az elődje által megkötött szerződéseket, ami jelentős időkieséssel járt. A közbeszerzés kiírása után végül 2010. június 17-én írta alá a szerződést a nyertes IGN Zrt. mint fővállalkozó a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal. A szerződésben foglaltak szerint a munkálatok kezdési időpontja 2010. augusztus 13., a teljesítési határidő pedig 2011. március 24. lett volna. Az is papírra került, hogy a határidő csúszása esetén kötbér terheli a fővállalkozót.
Ötször módosított határidő
Az aláírás óta ötször módosították a teljesítési határidőt, a 2011. április 21-én keltezett utolsó szerződésen a birtokbaadás időpontja 2011. június 30. De ez sem teljesült, így bizonytalanná vált, hogy a csata 485. évfordulóján sor kerülhet-e az emlékhely új épületének ünnepélyes átadására. Végül Kövér László, az országgyűlés elnöke és Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság elnöke jelenlétében - a számtalan hiányosság ellenére - az aktus lezajlott.
„Jelenleg a próbaüzem zajlik, a teljes befejezés pedig október 10-ére várható” - nyilatkozta a hvg.hu-nak Buchert Eszter projektmenedzser. Akkor már működnie kell a látogató- és rendezvényteremnek, valamint az információs központnak.
A DDNP igazgató-helyettese szerint ebben az átmeneti időszakban is fogadni tudják a látogatókat, ám az alsó szint kiállítóterme meglehetősen hiányos és sok az apró esztétikai probléma. A falakon lóg néhány, az ásatások során előkerült kézi fegyver, de ez a tervezett kollekciónak csak kis szelete. Működik egy animációs kivetítő, ami az egykori csata jeleneteit igyekszik feleleveníteni, ám a monitorját vízszintesen helyezték el, ezért egyszerre csak kevés ember fér hozzá. Látogatói észrevételek hatására úgy döntöttek, hogy a szerkezetet a falra szerelik.
Kincstári késlekedés miatt kötbérezés
Buchert Eszter ismeretei szerint a határidőcsúszás oka pénzügyi elszámolás. Néhány alvállalkozó ugyanis nem jutott hozzá az őt megillető összeghez, így nem tudta kifizetni dolgozóit, akik erre visszavettek a munkatempóból. A késedelmes kifizetések egyébként már az Államkincstártól indultak, ahonnan több hónapos határidőcsúszással történt az átutalás.
A projektmenedzser kérdésünkre kifejtette, hogy az uniós pénzek kifizetése fedezetkezelői rendszeren keresztül működik. A DDNP műszaki ellenőre igazolja a teljesítést, ami után az összeg arányos része lehívható. Nekik csak a fővállalkozónak és az első számú alvállalkozónak átutalt pénzösszegre van rálátásuk, onnantól nem tudják követni az eseményeket. A kialakult helyzet miatt egyébként érvényesítik a kötbérezést, aminek összege napi 520 ezer forint. Az már a fővállalkozó dolga, hogy ezt át tudja-e hárítani a teljesítéssel elmaradt alvállalkozókra.
Harajka Róbert, az IGN ZRt. vezérigazgatója szerint már az első időszakban április 30-ára kellett módosítani az eredeti határidőt, mivel nem volt biztosítva a finanszírozás. Aztán történtek műszaki változtatások, majd a szerkezetgyártó alvállalkozó ment csődbe. Ezért újra kellett szervezni a munkát.
A kincstár kétszer utalt késedelmesen, "a 80 százalékos készültséghez csupán 35 százalékos volt a teljesítés, ami jelentős terhet rótt a résztvevőkre" - nyilatkozta a vezérigazgató. E tények is közrejátszottak az alvállalkozók közötti elszámolások elmaradásában, ami eleve magában hordozta a határidőcsúszást.
Az épületet egyébként már birtokba adták, a hiánypótlásba vett javításokat szeptember 30-áig elvégzik. Némileg javít a helyzeten, hogy a kincstár az elmúlt héten teljesítette elmaradását. „A körülményektől függetlenül elkészítettünk egy különleges épületet, a határidőcsúszásért nem minket terhel a felelősség” - mondta az igazgató.
Még mindig zárva az ünnepélyesen felavatott állami csárda
Félkész házzal akarták megvesztegetni a borsodi fideszest
Kereszttűzben a félkész Ybl-villa
