Az új felsőoktatási törvény tervezete átláthatatlan elvek mentén megnyirbálja az államilag támogatott keretszámokat, röghöz köti a hallgatókat, és önköltséget, azaz tandíjat vezet be - mondta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az InfoRádióban.
A nemzeti felsőoktatási törvénytervezetről szóló egyeztetésre hívta az oktatási államtitkárság kedden más szervezetek mellett a HÖOK-ot is. A találkozóról Nagy Dávid, a hallgatói érdekvédelmi szervezet elnöke azt mondta az InfoRádióban: választ nem kaptak, és azt közölték velük, a koncepción változtatni már nem lehet. Egy felvetésre, az államilag finanszírozott és az önköltséges tanulmányi forma közti átjárhatóságra mondta azt az oktatási államtitkárság, hogy megfontolja a javaslatokat - tette hozzá.
Nagy Dávid szerint nem sikerült tisztázni, hogy megmarad-e a jelenlegi tanulmányi ösztöndíjrendszer. Szerinte ugyanis az állami ösztöndíj bevezetése mindössze azt jelenti, hogy a hallgató aláír egy szerződést, amiben vállalja, hogy Magyarországon dolgozik bizonyos ideig - a koncepció példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említ -, cserébe nem kell fizetni a képzésért.
Az elnök elmondta: arra sem kaptak választ, hogy ha például egy román-magyar kettős állampolgár Magyarországon tanul, majd haza akar térni szülőhelyére, annak vissza kell-e fizetnie képzése költségét. A felsőoktatási koncepcióban szerepel, hogy aki nem éri el a 2,5-es átlagot, önköltségen kell folytatnia tanulmányait. A jelenlegi mérnökhallgatók 35-40 százaléka ez alatt van - emelte ki Nagy Dávid.
Az önköltség nem azonos a költségtérítéssel, nem hivatalos tájékoztatás szerint így egy félév ára akár 4-600 ezer forintba is kerülhet a hallgatónak - hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva a HÖOK-elnök elmondta: minden szükséges törvényes eszközt bevetnek azért, hogy módosításokat érjenek el a koncepción. Úgy fogalmazott: "a demonstráció is egy törvényes eszköz".
