Egy cikk erejéig másik időzónába kerülünk: kísérletet teszünk rá, hogy leírjuk egy bérből és fizetésből élő család helyzetét, az új Munka törvénykönyve tervezetének hatályba lépése után. Korántsem sci-fi: kis magyar munkavállalói valóság.
A négyfős család feje nyomdász, felesége ápolónő. Már mindketten védett korba léptek – vagyis a nyugdíjba vonulás előtti 5 éven belül járnak. Gyermekeik – egy fiú és egy lány – mindketten dolgoznak, 30-as éveik elején járnak. A lány férjhez ment, gyermeket vár, korábban egy bankban dolgozott ügyintézőként. Öccse kezdő logisztikus egy importcégnél.
Amennyiben életbe lép az új munkaügyi törvény, a család mindegyik tagjának megnő a munkaideje, a végkielégítések és a műszakpótlékok átalakítása miatt valószínűsíthetően kevesebb pénzt kap kézhez, csökken a szabadsága és teljes kártérítési kötelezettsége lesz. Az biztosnak látszik, hogy - ha a most ismert verziót fogadják el -, nehezebb lesz az élet a bérből és fizetésből élőknek az új törvény életbe lépése után; a kérdés most már csak az: milyen mértékben nőnek az új munkavállalói terhek?
Kirúghatják, ha szüleit ápolja
Bár a védett kor és a gyed/gyes – az ígéretek szerint – ismét tabunak fog számítani, a készülő kódex meghagyta a betegség és a hozzátartozó otthoni gondozása alatti felmondás lehetőségét. Ha az édesanyja ápolásra szorulna, és ezért lánya fizetés nélküli szabadságot venne ki, minden további nélkül eltávolíthatják állásából. Megteheti ezt a munkáltató akkor is, ha betegség miatti keresőképtelenség lép fel, vagy a kismamának otthon kellene maradnia táppénzen, mert gyermeke megbetegedett. A felmondást persze továbbra is meg kell indokolni, ám a készülő törvényszöveg szerint az indok csupán a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A felmondás átadható az adott időszakok alatt is, de a felmondási idő csak a gyes/gyed, vagy a felsorolt más otthon tartózkodások lejártát követően kezdődik el. Arról, hogy mi minden várhat még a munkavállalókra, olvasson többet az Adózónán!