Míg az oktatási államtitkárság szeretné elérni, hogy az angol mellett – vagy inkább helyett – minél többen tanuljanak más idegen nyelveket, a kormánytagok többsége csak angolul tud. Az új nyelvstratégia kialakításáért felelős Hoffmann Rózsa azon kevesek közé tartozik, akik nem szereztek angol nyelvvizsgát.
Az oktatási államtitkár az angol nyelvet felnőtt korában kezdte tanulni, és a francia után könnyűnek érezte. A nyelvet érti, de a beszédben már bizonytalanabb, a francia kiejtéssel járó beidegződések miatt – írta e-mailben a kormány kommunikációs államtitkársága a hvg.hu azon kérdésére, hogy milyen a viszonya Hoffmann Rózsának az angol nyelvhez.
Az oktatási államtitkárság számára készült egy szakértői dokumentum – melyről az Origó számolt be július végén –, mely szerint szerencsés, ha didaktikai okból az iskolákban tanított „első idegen nyelv nem az angol”. A hírportál által idézett kormányzati nyelvoktatási stratégia ezt azzal indokolta, hogy „az angoltanulás kezdeti, nagyon gyors és látványos sikerei azt a tévképzetet kelthetik a tanulókban, hogy idegen nyelvet ilyen egyszerű tanulni". A koncepció szerint tervbe vették a nyelvi előkészítő osztályok megszüntetését is, mivel a korábbi miniszter, Magyar Bálint által indított program „nem váltotta be a reményeket”.
Az oktatási államtitkárság később cáfolta az Origó értesülését, mely szerint az angoltanítás primátusának megtörésére készülne, de elismerte, hogy folyik egy szakmai vita erről a kérdésről a minisztériumnál és a szakmában.
„Nem a szocialista iskolarendszer jóvoltából”
„A napi 14-16 óra munka mellett sajnos kevés ideje és energiája marad a nyelvtanulásra. Egyébként az angol tudását tartaná szükségesnek erősíteni, de szívesen foglalkozna a jövőben a latinnal is újra” – írta a kommunikációs államtitkárság, hogy áll az angoltanulással a KDNP-s oktatási államtitkár.
Egy évvel ezelőtt a tatabányai regionális évnyitón Hoffmann maga is kritikusan beszélt az iskolai angoltanítás kitüntetett szerepéről. Akkor azt mondta: „itt élünk Kelet-Európa közepén egy nyelvi sokszínűségben (...), ebből kiszakadni egyoldalú angol orientációval vétek és bűn”. Igaz, az államtitkár hozzátette, ez persze nem azt jelenti, hogy a szülők igényét teljesen figyelmen kívül kellene hagyni.
A kabinet tagjainak többsége az angolt részesíti előnyben, sőt, sokan csak ezt a nyelvet beszélik. A nyolc miniszter közül mindössze hárman nem tudnak angolul, igaz, ketten közülük semmilyen idegen nyelvből nem szereztek eddig nyelvvizsgát. Pintér Sándor belügy-, illetve Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterről a kommunikációs államtitkárság azt írta, életük során tanultak már angolul, de „nem a szocialista iskolarendszer jóvoltából”.
Érdeklődésünkre, hogy nem jelentett-e ez hátrányt a júniusban zárult európai uniós elnökség idején, a kormányzati kommunikáció levélben úgy válaszolt, a két miniszter nem vállalt tárgyalást angolul, amennyiben ilyen jellegű rendezvény volt, tolmács közreműködésével dolgoztak. Hende Csaba honvédelmi miniszter szintén nem tud angolul, de az uniós elnökségre készülve tanulta a nyelvet, a kommunikációs államtitkárság szerint már társalgási szintű a nyelvtudása.
A kormányzati kommunikáció által átküldött listában szereplő 36 államtitkár közül egyedül Fónagy Jánosnak és Bencsik Jánosnak nincs nyelvvizsgája.
A KDNP-sek is az angolt szeretik
Hoffmannhoz hasonlóan a szintén KDNP-s, szociálpolitikáért felelős államtitkár, Soltész Miklós sem jó angolban. „Németül beszél, amely tudását Magyarország uniós elnöksége idején kamatoztatni tudta, az angol nyelvű tárgyalásokon tolmács segítségével dolgozott” – írta a kommunikációs államtitkárság.
A kereszténydemokrata Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságszolgáltatási Minisztérium parlamenti államtitkári viszont az angolt részesítette előnyben, amiből középfokú nyelvvizsgája van. Rétvári társalgási szinten németül is beszél, a hvg.hu kérdésére e-mailben azt írta, az angolt tanulta először, és ezt könnyebbnek is találta, mint a németet, amelynek véleménye szerint sokkal bonyolultabb a nyelvtana. A Hoffmann által előnyben részesített neolatin nyelveket nem tanult, egykori joghallgatóként viszont jogi latint igen.
A KDNP elnöke, a kormány miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt parlamenti adatlapja szerint csak angolul tud, azt viszont magas, tárgyalási szinten beszéli.
A csúcstartók
A kormányzati kommunikáció által átküldött listában szereplő 43 kormánytag közül 14-en beszélnek valamilyen neolatin nyelvet – zömükben franciául és olaszul –, de a nagy többség főleg angolul vagy csak angolul tud. Kivételnek tekinthető Répássy Róbert, a KIM államtitkára, aki franciául tud, viszont ő is tanul angolul, állítólag az elnökségi félév során angolul és franciául is tartott beszédeket.
A csúcstartók közé tartozik Márki Gábor, a védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár, aki hét nyelven beszél – többek között csehül –, illetve Gloviczki Zoltán, Hoffmann helyettese, aki hat nyelven tud, igaz, angolul csak társalgási szinten. A miniszterek közül a külügyi tárcát vezető Martonyi János és Navracsics Tibor miniszterelenök-helyettes a csúcstartó, mindketten négy-négy nyelven tudnak.
