Méltánytalannak tartják az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők a közmunkabér mértékét, amely véleményük szerint nem ösztönöz munkára, összege nem éri el a létminimumot, a munkáltatók pedig visszaélhetnek vele. Azt is kifogásolják, hogy a kormány erről sem egyeztetett az érdekképviseletekkel.
Szerdán jelent meg a közmunkabérről szóló kormányrendelet, amely szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bére - attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése - 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta, teljesítménybérezésnél pedig a követelmények teljesítési mértékétől függően növelhető, de csökkenthető is.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint kifogásolható, hogy a közmunkabérrel a kormány különbséget tesz munka és munka között. A minimálbér fogalma éppen azt tartalmazza, hogy ennél kevesebbet ne lehessen munkáért adni - fejtette ki. Gaskó István, a LIGA elnöke szerint pedig alkotmányossági problémákat is felvethet, hogy a közmunkások a minimálbérnél is kevesebbet keresnek.
Borsik János, az Autonómok elnöke is azt emelte ki, hogy az 57 ezer forintos bruttó összeg messze elmarad a létminimumtól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pedig ugyan úgy vélte, hogy a közmunkabér nagyságának az ország lehetőségei szabnak határt, de egyetértett azzal, hogy a mérték nem éri el a létminimumot és emlékeztetett rá, hogy a szakszervezet mindig a kötelező bérminimum, illetve a minimálbér mellett állt ki.
Pataky Péter tisztességtelennek nevezte a minimálbérnél is alacsonyabb közmunkabért. Arra is figyelmeztetett: a vállalkozások és önkormányzatok dönthetnek úgy is, hogy határozatlan időre inkább közmunkások foglalkoztatnak a minimálbérnél alacsonyabb összegért. "Nem lehet a munkát így leértékelni" - fogalmazott.
Borsik János szerint a közmunkabér szintje inkább akadálya lesz annak, hogy ezek az emberek visszataláljanak a munka világába. Hangsúlyozta, hogy a nettó 52.480 forint nagyon kevés a megélhetéshez, amelyhez még a minimálbér nettó 60 ezres összege sem elegendő. Kétkeresős, kétgyermekes család esetében a létminimum 174.000 forint, és ez 2008 óta nem változott - tette hozzá.
Gaskó István méltánytalannak nevezte a közmunkabért és egyetértett azzal, hogy annak nettó összege "szinte semmire nem elég", "alig több a semminél". A segély összegét ugyan meghaladja, de emlékeztetett rá, hogy a segély mellett az emberek legálisan vállalhattak munkát, például a házkörül, ezzel egészítve ki a munkanélküli ellátást.
A LIGA elnöke szerint a közmunkabér sérti az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelvet, és úgy vélte, a kérdést alkotmányossági szempontból is meg kell vizsgálni. Akkor, amikor a kormány határozza meg a minimálbért és ezzel akár csődbe is kergethet kisvállalkozásokat, inkorrekt, hogy a saját maga által fizetendő közmunka bérét ennél alacsonyabban állapítja meg - mondta.
Palkovics Imre szerint mindenképpen támogatandó az a kormányzati szándék, hogy mindenkinek legyen munkája, de úgy vélte, hogy a közmunkabér "degradálja" a jó szándékot.
A Munkástanácsok elnöke szerint tudomásul kell ugyan venni, hogy a mérték igazodik az ország jelenlegi helyzetéhez, és bár a közmunka szabályozásával tisztábbá válhat a kép a munkaerőpiacon, úgy vélte, hogy ezek a bérek nem ösztönöznek majd a munkára.
