2011. augusztus. 26. 20:25 MTI Utolsó frissítés: 2011. augusztus. 26. 20:23 Itthon

Megkezdődött a kecskeméti "dühöngőszoba" miatti per

A vádirat ismertetésével pénteken elkezdődött a Kecskeméti Városi Bíróságon a helyi gyermekotthon vezetőjének és 27 társának büntetőpere. A vád szerint az intézményben "dühöngőszobát" alakítottak ki, és oda zárták be a rosszul viselkedő fiatalokat.

Endrényi Mónika tanácsvezető bíró egyetlen - kórházi ápolásra szoruló - vádlott távollétében, a sajtó élénk érdeklődése mellett nyitotta meg a tárgyalást. A beidézettek mintegy fél órán át tartó számbavétele után Göblyös Péter ügyész ismertette a vádiratot. Eszerint K. Ildikó a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Gyermekotthona és Szociális Intézménye igazgatójaként munkatársaival "dühöngőszobát" hozott létre a speciális nevelési igényű és fogyatékos fiatalokat is gondozó komplexumban.

A mindössze hatszor öt méter alapterületű, linóleumpadlózatú, vasajtós helyiséget bekamerázták, ablakait berácsozták. A szobában egyetlen kanapét helyeztek el. Itt különítették el 2007 novembere és 2010 januárja között az intézményben gondozott, rossz magaviseletű gyermekeket és fiatal felnőtteket, ezzel korlátozva őket személyi szabadságukban, különös tekintettel a mozgásukban és tartózkodási helyük szabad megválasztásában. Ez idő alatt nyolc, az intézmény gyermekotthoni részlegében elhelyezett 18 év alatti gyermeket és négy fiatal, utógondozott felnőttet (összesen hét lányt és öt fiút) sújtottak ilyen szankcióval a vádlottak: az igazgató utasítására a létesítmény pedagógusai, nevelői és asszisztensei. Volt olyan, aki agresszív, deviáns viselkedése, illetve szökési kísérlete miatt kétszer, de akadt olyan is, aki kilencszer kapott ilyen büntetést.

A vádhatóság szerint a helyiséget a hatályos gyermekvédelmi jogszabályokat megszegve, a szakhatóságok által kiadott működési engedélyt figyelmen kívül hagyva alakították ki az intézményben. Az ügyész ezért K. Ildikót felbujtóként, nyolc esetben 18. életévét be nem töltött, további négy esetben pedig nagykorú személy sérelmére, személyi szabadság folytatólagosan elkövetett megsértésének bűntettével vádolja. Az elsőrendű vádlott 27 munkatársának felelősségre vonását Göblyös Péter a cselekmények elkövetésével összefüggésben, hasonló büntetőjogi kategóriák alapján látta indokoltnak. 

K. Ildikó újságírói kérdésekre válaszolva a tárgyalás szünetében úgy nyilatkozott: meggyőződése szerint nem követett el bűncselekményt. "Nem bántam meg semmit, hasonló helyzetben ma is így tennék" - mondta. Hangsúlyozta: valójában nem "dühöngőről", hanem egy - külföldön már évtizedek óta bevált - nyugati mintára létrehozott elkülönítő helyiségről volt szó.

Maga is úgy véli: a módszer ma Magyarországon nem szabályos, de a leghumánusabb és legeredményesebb eljárás az ön- és közveszélyes fiatalok megfékezésére - hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy a szakma ezeket a problémákat Magyarországon jelenleg tabuként kezeli, a hasonló profilú intézmények egyedi megoldásokat alkalmaznak ilyen esetekben, mivel a törvény nem tartalmaz megfelelő útmutatást. "Ami pedig a személyes szabadság korlátozását illeti, az intézményi gondozás ténye már eleve jelentősen szűkíti a mozgás, valamint a tartózkodási hely szabad megválasztásának lehetőségét" - állította az elsőrendű vádlott.

Jövő hétfőn K. Ildikót hallgatja meg a bíróság. Kedvező esetben októberben akár ítélet is születhet a perben, ha a bíróság megalapozottnak ítéli az ügyészség vádjait, a vádlottak 1-7,5 éves szabadságvesztést kaphatnak.

Hirdetés
Gazdaság Fülöp István 2024. december. 27. 12:00

Egy friss tanulmány példákkal bizonyítja, hogy terel, elhallgat és valótlanságokat állít a kormányzat és az akkugyárak is a kockázatokról

„Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció” címmel átfogó elemzést tett közzé Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, amelyben a magyar akkumulátoriparral kapcsolatban rámutat az iparbiztonsági kihívásokra, a lakossági tájékoztatás hiányosságaira és a civilek elhallgattatására is.