Újabb átszervezés vár jövőre a rendőrségre: január 1-jével megszűnik a Köztársasági Őrezred, mert a testületet beolvasztják a Készenléti Rendőrségbe. Bár a rendészeti szakemberek szerint jogos és olcsóbb az egyszerűbb szervezetre való törekvés, nem értik, hogy a személyvédelemet miért kell elkülönítetten kezelni, két külön szervezet között felosztani.
A közel 1200 fős Köztársasági Őrezred (KŐR) különálló szervként 2012. január 1-jével megszűnik. Jelenleg ez a beolvasztásra váró testület látja el az Országgyűlés elnökének, valamint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökének védelmét. Szintén a KŐR feladata a hazánkba látogató külföldi állami vezetők védelme, emellett őrzi a kormányzati szempontból kiemelt jelentőségű objektumokat, és biztosítja a hazai és nemzetközi állami rendezvényeket, mint tette azt az év első felében az unió soros elnöksége idején.
Eredetileg ez a szervezet biztosította az államfő és a miniszterelnök személyi védelmét is, ám ezek a feladatok átkerültek a 2010. szeptember 1-jével létrehozott Terrorelhárítási Központhoz (TEK), melynek élére Orbán Viktor korábbi testőre, a Fidesz volt biztonsági igazgatója, Hajdú János került.
Az őrezred megszűnésével logikus lett volna, hogy a párhuzamosságok felszámolása érdekében a KŐR teljesen betagozódjon a terrorelhárítás szervezetébe. Úgy tudjuk, a rendőri vezetők között akadt, aki ezt szorgalmazta, de a TEK-nek nem kellett a szétszedett Köztársasági Őrezred. Ezzel nemcsak állományuk lett volna jóval nagyobb, hanem feladataik is sokasodtak volna.
Kis pénz, nagy felelősség
Az tehát már eldőlt, hogy a Készenléti Rendőrséghez (KR) – korábbi nevén Rendőrségi Biztonsági Szolgálathoz (Rebisz) – kerül át az őrezred. Az átszervezés viszont a logisztikai és költöztetési nehézségeken túl felvetett egy másik, a rendőrököt zavaró kérdést is: a beolvasztás a fizetésekre is kihat majd. A KŐR ugyanis az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) önálló gazdálkodású, központi költségvetési szerve, míg a Készenléti Rendőrség területi szervnek számít, az ORFK Rendészeti Főigazgatóságához tartozik.
Ez azt jelenti, hogy jelentős különbség van a két szervezet dolgozóinak fizetése között a "központiak" javára. Amennyiben ők a területi szervhez kerülnek, az állomány tagjai alacsonyabb fizetéssel számolhatnak. Ennek hatására pedig többen dönthetnek úgy, hogy inkább nyugdíjba mennek. A távozók kifizetése, illetve az átszervezés teljes költsége – a hvg.hu-nak nyilatkozó bennfentesek szerint – milliárdokra is rúghat.
A változtatásokkal, vagyis a két szervezet összevonásával azért a rendőrség hosszabb távon költségeket takaríthat meg, de egyes vélemények szerint ezt akkor tudnák igazán megvalósítani, ha elérnék, hogy a feladat ellátása – az állami vezetők személyi védelme – ne két külön testületben, hanem egy szervezet égisze alatt történjen.
Személyvédelem és terrorelhárítás
Az átszervezéssel kapcsolatban Finszter Géza kriminológus a hvg.hu-nak azt mondta, indokolt lehet az a törekvés, hogy az azonos, speciális rendvédelmi feladatok egy helyen csoportosuljanak, szerinte ez egyszerűbb és olcsóbb is, valamint erősíti a centralizációt. Hozzátette: azt viszont nem lehet szakmai érvekkel alátámasztani, hogy az állam- és a kormányfő személyi védelme a terrorelhárítókhoz került, míg a többi közjogi méltóság – a házelnök, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökének védelmét – egy másik testület végzi. Finszter megjegyezte: a demokratikus jogállami felfogás szerint a TEK-nek nem a köztörvényes cselekményekkel kellene foglalkoznia, mint ahogy most teszi. "Akkor viszont – tette fel a kérdést a szakember – miért kell elválasztani a bűnügyi szolgálatoktól?"
Kacziba Antal nyugalmazott tábornok, az ORFK 1991 és 1996 közötti bűnügyi főigazgatója a hvg.hu-nak szintén ésszerűnek nevezte a szervezetek számának csökkentését. Szerinte – mivel a KŐR tényleges, fő funkcióját a TEK átvette – a Készenléti Rendőrséghez kerülők objektumőrök lesznek. "Egyébként a változásnak nincs jelentősége azon túl, hogy akadnak majd pozíciójukat vesztett, sértett parancsnokok."
A szervezeti átalakításról az Országos Rendőr-főkapitányságon nem árultak el részleteket., a hvg.hu-nak csak annyit mondtak, hogy a változás részleteinek kidolgozása még folyamatban van.
| Körmérkőzés a posztokért |
A Készenléti Rendőrség és a KŐR összevonásával közel ötezer fős testületet irányíthat Balogh János parancsnok. Az őrezred élén álló Dobozi Józsefnek is van már állítólag kiszemelt helye, mégpedig a Pest megyei főkapitányi szék; erre a pozícióra már korábban is alkalmasnak tartották. A Pest megyeit jelenleg Simon Tamás vezeti, akit a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) élére tartanak esélyesnek, már csak azért is, mert ő készítette elő a szakértői intézet rendőrséghez való visszakerülését. Simont azt követően bízták meg a főkapitányi teendők ellátásával, hogy – mint arról beszámoltunk – április közepén indoklás nélkül felmentették elődjét, Ármós Sándort. Simon Tamás helye egy szempontból bizonytalannak mondható. A BSZKI vezetőjének helye most köztisztviselői besorolású, Simonnak viszont jelenleg tábornoki rendfokozata van. |
