Egy tevékenységet nem végző budai kft. tűnik a Fidesz-közeli cégbirodalom új gyöngyszemének: megfordult benne mindenki, aki valaha is tett valamit a párt gazdasági hátországa kiépítéséért. Tavasz óta Simicska Lajosé és feleségéé a Neo-Met Kft., amelynek taggyűlése a tavalyi évre 1,7 milliárd forint osztalékot szavazott meg a tulajdonosoknak, pedig egy fillér árbevételt sem termelt.
Miközben a politikai bennfentesek ódákat zengenek Simicska Lajos fideszes gazdasági háttérember, egykori adóhatósági elnök pénzügyi kreativitásáról, a jelek szerint Orbán Viktor miniszterelnök legbizalmasabb embere, gimnáziumi iskolatársa, egyetemi kollégiumi barátja visszatért ahhoz, amiben a kilencvenes évek elején jeleskedett: sehol sem jegyzett kis cégekből álló szövevényes hálózat kialakításához és üzemeltetéséhez.
A profil sem sokat változott: a vállalkozások a kívülállóknak semmitmondó „vagyonkezeléssel” foglalkoznak, illetve a reklámpiacon érdekeltek. Utóbbi az az ágazat, ahonnan – noha szintén bennfentesek szerint immár kevés dolog történik a magyar gazdaságban Simicska háta mögött – a jelek szerint az 1994-es Mahir-privatizáció óta nem tud elszakadni az egykori állami hirdetési mamutcég közvetett tulajdonos-vezérigazgatója, akit, úgy tűnik, nem aggaszt az ágazatot sújtó válság.
1,7 milliárd osztalék
Az új szerzemény, a Neo-Met Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Kft. kiváló befektetésnek tűnik: a taggyűlés – mint a HVG friss száma beszámol róla – 1,7 milliárd forint osztalékot szavazott meg a tulajdonosoknak idén március közepén. Ez az összeg azonban még nem a Simicska-házaspárt gazdagította, ők – a volt APEH-elnök és felesége, Pusztai Zsuzsanna – csak április elején szálltak be a cégbe, ahol 50-50 százalékban lettek tagok, kivásárolva a 181 millió forint alaptőkéjű kft. 99,95 százalékos tulajdonosát, a Töröcskei István pénzember érdekeltségében álló Pro-Aurum Zrt.-t – a jobboldali Hír Televízió főrészvényesét –, illetve magát Töröcskeit.
Az 1998 novemberében létrejött cég sohasem állt távol a Fidesz holdudvarától: kezdetben az első Orbán-kormány udvari sztrádaépítő vállalata, a jelek szerint azóta kegyvesztetté vált, majd csődeljárásba menekült Vegyépszer-csoport, illetve a csoport tulajdonosa, Nagy Elek befolyása alatt állt. A Neo-Metet a szintén nehezen áttekinthető Vegyépszer-csoportba tartozó Metropolitan Enterprises Kft. hozta létre, majd – Töröcskeiék 2004-es beszállásáig – tulajdonos volt benne Nagy Elek testvére, Sárkány Nagy Erzsébet és az ő fia.
A cég 2008-ig saját ingatlan-adásvételével foglalkozott, ekkor tért át a vagyonkezelésre, ami jó ötletnek bizonyult: bár árbevételt a jelenleg a XII. kerületi Nagy Jenő utca egyik emeleti irodájában üzemelő Neo-Met már akkor sem termelt, a tulajdonosok – immár Töröcskeiék – 370 millió, az egy évvel korábbinál 100 millió forinttal több osztalékot vihettek haza. A nagyságrend egy évvel később megugrott: 2009-ben kicsit több mint egymilliárd után csengett a kassza, majd ezt követte a tavalyi gigaosztalék.
26 ezer forintnyi értékpapír
Árbevétel hiányában a cég a pénzügyi eredménye révén termelte a szép nyereséget, amit a tulajdonosok az utóbbi években az utolsó fillérig be is söpörtek. A számviteli törvény értelmében a cégek a befektetett javaik kamatait, az eladott leányvállalatok utáni nyereséget, illetve az érdekeltségeik után nekik járó osztalékot tarthatják itt nyilván. Miután a Neo-Met 2010-ben a hatályos cégadatbázis szerint nem adott túl üzletrészen, s mindössze 26 ezer forintnyi értékpapírja volt, úgy fest, az érdekeltségében lévő cégek brillíroztak.
Tavaly két társaság volt a Neo-Met tulajdonában: a szintén vagyonkezeléssel foglalkozó, s szintén zéró árbevétellel üzemelő Pro A és Pro B Kft.-k, mindkettőben Töröcskei a tulajdonostárs jelenleg is. A Pro A 800 millió forintot, testvércége 668 milliót fizetett osztalékként 2010-re (a két tulajdonosnak). Az „A” jelű cégnek nem találni további érdekeltségét a hatályos cégadatbázisban, a „B” befektetése volt 2007-ig a Pro-Kvóta Kft., amelynek az volt a feladata, hogy megszerezze azt a felcsúti kúriát, amelyet 2004-ig az egykori Fővárosi Ruhaipari Vállalat eszközeit továbbműködtető, osztrák érdekeltségű Luwa Kft. használt üzemépületként.
A 8,5 hektáros ingatlan a helyi sportpálya szomszédságában fekszik, s a korábban Orbán Viktor időközben profi labdarúgóvá vált Gáspár fiát is hallgatói között számon tartó fociakadémia bérelte kollégiumépületnek. A Pro B és a másik akkori tulajdonos Pro-Aurum nagyvonalúan az akadémiát üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak ajándékozta a Pro-Kvótát. Az alapítványt 2004-ben Orbán Viktor hozta létre 150 ezer forinttal.
| Jó befektetés a válságban |
Tavaly decemberben szállt be a Neo-Met két reklámcégbe, a közterületi felületek értékesítésével foglalkozó A Plakat Kft.-be és a Publimont Kft.-be, vagyis ezek a befektetések aligha befolyásolják a 2010-es eredményt (különösen, hogy az A Plakat veszteséges volt). Előbbi az Avenir Budapest Kft. jogutóda, 1990-ben alapította mások mellett Tóth Béla cége. Tóth – aki kezdetben vezette is az Avenirt – szintén a Fideszhez kötődött ekkoriban: az 1994-es országgyűlési választásokig médiatanácsokat adott a pártnak. Később neve az olajügyek kapcsán bukkant föl ismét, a nyomozóhatóságok látókörébe is bekerült. 1996-2009-ben érdekelt volt a cégben Bleuer István reklámüzletember, akinek másik vállalkozása egy időben finanszírozta a baloldali Népszava kiadását, majd 2009-2010-ben a svájci Publimont AG lett a fő A Plakat-tulajdonos.
A svájci céget az Origo közlése szerint Walter Hediger vezeti, aki a Zürich melletti Zollikon városában jegyeztetett be közös társaságot Simicskának, illetve az utóbbi idők kegyelt építőcégében, a Közgép Zrt.-ben elnöklő Nyerges Zsoltnak. Nyerges május óta maga is A Plakat-tulajdonos, a cégen a Pro-Aurum-mal és a Neo-Met-tel osztozik. Az A Plakat 700 ezer hirdetési felületét is áruló Publimont (korábbi Europlakat) szintén a Hediger-cég befektetése volt tavaly év végéig, s ma már ugyancsak Nyergesé, a Pro-Aurum-é és a Neo-Met-é.
A Publimont ígéretes befektetésnek tűnik: a reklámpiac pangása ellenére – a tavalyi beszámoló kiegészítő melléklete szerint az értékesítés és a költséggazdálkodás ésszerűsítésének köszönhetően – 21 százalékkal, 2,8 milliárd forintra növelte árbevételét tavaly, s 340 milliós adózott eredménye teljes egészében a tulajdonosokat, azaz a Hediger-céget gazdagította. |
