Miskolctól keletre és délre haladva végigjártuk a Sajó mentén fekvő településeket, ahol tavaly árvíz pusztított. Kettőben most gátak épülnek, egynek alig van problémája a Sajóval, a negyedik helyen viszont váratlan jelenséggel kellett megküzdeniük az ott élőknek.
Egy évvel ezelőtt a Sajó mentén pusztító árvíz vonult végig. Ráadásul két településen - Felsőzsolcán és Sajóládon - olyan irányból támadt a víz, hogy arra senki sem számított.
A borsodi megyeszékhely közvetlen szomszédságában fekvő Felsőzsolcán éppen a Miskolc felől beépített árterület és az elmaradt védőintézkedések miatt pusztított a Sajó. A víz „hátulról” jött, a kertek alatt – magyarázta egy asszony, aki sírva fakadt, amikor pár nappal ezelőtt a helyszínen faggattuk a tavalyi eseményekről. A 2010-es katasztrófa idején a férje szólt neki, hogy siessen ki a házból – a férfi a gáton állt, segített a védekezésben, hiába, mert nem onnan jött az ár.
A házaspár lakóháza egyébként a majdnem teljesen megépült új gát mellett áll – kertjükön nem is látszik a tavalyi pusztítás, csak a szomszéd ház falán vehető ki a több mint másfél méteres árhullám magassága.
Még nincs teljesen kész a gát
Az új gát még nincs kész, és még ha kész lenne, akkor sem nyújtana védelmet a tavalyihoz hasonló ár idején – magyarázták többen is a településen. A védmű ugyanis nem ott épült meg, ahol áttört a Sajó tavaly, hanem – amint már említettük – „a kertek alól jött”, szinte pillanatok alatt, embermagasságban. Ha a teljes védműrendszer kész lesz, akkor viszont megnyugodhatnak végre a Felsőzsolcán lakók.
Alsózsolcán viszonylag sokat kanyarog a folyó, és mossa is a kertek alját, de ott érdekes módon mégse voltak olyan nagyok a veszteségek mint a szomszédos, északabbra fekvő Felsőzsolcán. Talán azért, mert az itteniek már tudják, hová lehet építkezni – meg persze azért, mert itt nem épültek hatalmas áruházak, amelyek a miskolci vevőközönséget szolgálják ki.
A még délebbre lévő Ónodon viszont valóságos tó keletkezett az árvíz idején, a gazdag történelmi hagyományokkal rendelkező településen most nem véletlenül épül gát. A viharverte vár környékén és az ónodi Sajó-parton szinte végig ér a védmű, bár valaki megjegyezte: a gát éppen ott nem készült még el, ahol tavaly áttört a víz. Így ha idén megismétlődött volna a Sajó áradása, akkor Felsőzsolcán és Ónodon is nagyobb lett volna a kár, mint 2010-ben. A félkész gátak csapdába ejtették volna a településeket, még magasabbra szorítva - a korábbinál kisebb helyen - a vizet.
Mi lesz Sajóládon, ha jön az újabb árvíz?
Még nehezebbé válhat a helyzet Sajóládon: a településtől északra (Felsőzsolcán) épül a gát, délre (Ónodon) szintén emelkedik az új védmű. Így könnyen olyan helyzetbe juthat a település, mint tavaly Felsőzsolca, ahová a miskolci épületeket védő gátak terelték a vizet.
Az elkészülő felsőzsolcai és ónodi körgátak között így Sajólád felé szabad marad a Sajó útja. És akkor még nem beszéltünk a tavalyi „rejtélyes” árvízről, amikor nem a Sajó, hanem valószínűleg a Hernád felől érkezett hatalmas víztömeg, és Sajólád olyan részeit öntötte el a víz, amelyről hallani sem hallottak az emberek. Nyolcvan éve nem volt itt ilyen víz – mondta el több helybeli is a hvg.hu munkatársainak, amikor a napokban a helyszínen jártunk.
Szerencsére idén nem volt kimagasló árvíz a környéken, de a hvg.hu igyekezett megtudni, hogy mikor fejeződnek be a gátépítések.
A minisztérium magyarázata
A Vidékfejlesztési Minisztérium mindennek kapcsán közölte: „A kabinet tavaly decemberben kormányhatározatot hozott, hogy a jövőben ne fordulhasson elő Felsőzsolcán egy, a tavalyi rendkívüli helyzethez hasonló árvízi káresemény. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakmai koordinációjával és a szaktervezők bevonásával elkészült az a fejlesztési koncepció, amely a térség árvízvédelmi biztonságát megteremtette.”
Az idei árvízvédelmi beruházások több ütemben épülnek. Az első ütem március 9-én kezdődött a minisztérium szerint, de ezt rögtön megakasztotta „egy időre” a március 18-ai, „III. fokú készültséget meghaladó” árhullám. (Ennek levonulása és a munkaterületek víztelenítése után a beruházás folytatódott.) Ugyanakkor az árhullám miatt az árvízvédelmi „beruházások tényleges fizikai befejezése az időjárás függvényében (többek között: felületrendezés, füvesítés, töltéstartozékok elhelyezése, kisebb kiegészítő földmunkák) néhány hét múlva várható” – közölte a minisztérium.
Települési körtöltések, illetve zápor- és szükségtározók épülnek jelenleg is Borsodban. A Sajó, a Bódva és Hernád menti településeken folynak a munkák. Ehhez csatlakoznak a felsőzsolcai ártéri vasúti híd környékét kotró kivitelezők. A minisztérium szerint „ennek köszönhetően a Sajó mentén kiépült árvízvédelmi művek alkalmassá váltak arra, hogy biztosítsák az érintett Sajó völgyi települések árvízi biztonságát egy 2010. évihez hasonló, rendkívüli árhullám levonulása esetén”.
A helyszíni szemle alapján a tárca közölte a hvg.hu-val, hogy az április 29-ei részhatáridőre a települések árvízvédelmét szolgáló létesítmények az elvárható alapbiztonságot elérték. Május végére, június közepére az árvízvédelmi töltések "a végleges kiépítési paraméterekkel" elkészültek, a kiépített létesítmények elérték a 100 százalékos árvízvédelmi képességet – hangsúlyozta a minisztérium.
| Település | Árvízvédelmi beruházás típusa |
| Felsőzsolca | körtöltés építése |
| Nagycsécs | körtöltés építése |
| Ónod | körtöltés építése |
| Bódvalenke | szükségtározó építése |
| Bódvaszilas | szükségtározó építése |
| Bódvarákó | szükségtározó építése |
| Hidvégardó | záportározó építése |
| Bódvaszilas | záportározó építése |
| Szendrőlád | záportározó építése |
| Edelény | záportározó építése |
| Felsőzsolca térsége | 2,4 km hosszúságban a Kis Sajó szelvénykotrása |
| Sajó- Bódva- Hernád meder | kotrás |
| felsőzsolcai vasúti ártéri hídnyílások szelvényei | kotrás |
| régi felsőzsolcai bekötő út | útbontás, a leszakadt híd maradványainak eltávolítása |
Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium
