Januártól hiába kéri a tanú saját adatainak zártan kezelését, amennyiben az eljáró hatóság úgy dönt, figyelmen kívül hagyhatja a kérést. Milyen veszélyeket rejt magában a törvénymódosítás?
A tanúvédelem megteremtése 1994-ben kezdődött, akkor tették lehetővé a tanú személyi adatainak zárt kezelését. Ezt a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból rendelhette el. A jogszabály azonban változott. Az új szabályozás szerint - ha az eljáró hatóságnak a törvényben meghatározott feladata másként nem teljesíthető - a tanú egyes, a feladat ellátásához szükséges személyi adata zárt kezelését mellőzi. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a zárt boríték bármikor kinyitható, amennyiben a hatóságnak szüksége van rá, és fel kívánja használni. Mi ezzel a probléma? Olvassa el az Adózónán!
