Nemcsak emberi jogi, diszkriminációs szempontból kell vizsgálni a romák integrációját, hanem szociális és gazdasági szempontból is - mondta Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kedden, Budapesten.
Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának ülésén az államtitkár kifejtette: Magyarország EU-elnöksége alatt saját kezdeményezéseként állt a roma keretstratégia megvalósításának élére, és a félév végére elismerés és siker jellemezte a munkáját. Balog Zoltán szerint fontos volt, hogy Magyarország hitelesen képviselje a stratégia ügyét, ezért kötött az elnökség alatt a kormány és az Országos Roma Önkormányzat keretmegállapodást. Ennek a megállapodásnak az az üzenete, hogy a romáknak is részt kell venniük a saját felzárkóztatásukban - tette hozzá.
Emlékeztetett: a dokumentumban egyebek mellett vállalták, hogy 100 ezer romát "vonnak be a munka világába". Helyzetüket segítheti a szociális földprogram is, amelyre a korábbinál több pénzt fordítanak - jegyezte meg. Balog Zoltán kitért arra is, hogy Magyarországon egyedülálló módon a roma fiatalok 90 százaléka elvégzi az általános iskolát, és 70 százalékuk megkezdi középfokú tanulmányait is.
Az államtitkár szerint három fontos dokumentum született a félévben a stratégia ügyében. Az Európai Parlament márciusban nagy többséggel jelentést fogadott el, az Európai Bizottság áprilisban "lefektette a stratégia alapjait", majd négy miniszteri tanácsi formáció tárgyalta azokat a következtetéseket, amelyeket végül az Európai Tanács június végén elfogadott. A stratégia négy fő területet ölel fel: a lakhatás, az oktatás, a foglalkoztatás és az egészségügyi ellátás kérdését. Hozzátette: erős ellenőrzési rendszert kell kiépíteni a kedvező eredményekért.
A bizottság tagjai közül többen is elismerésüket fejezték ki az államtitkárság EU-elnökség alatt nyújtott teljesítményéért. Szabó Timea szerint a keretstratégia nagy és jelentős előrelépés. Nyakó István azt mondta: az integrációban eddig is hasonló területekkel foglalkoztak, mint a stratégia, de jó, hogy ezek az irányok egy uniós dokumentumban is megjelennek.
Gaudi-Nagy Tamás úgy fogalmazott: az uniós kezdeményezés jó lehetőség, hogy összeurópai problémaként kezeljék a romák helyzetét. Fontosnak nevezte azt is, hogy kizárják a rendszerből annak a lehetőségét, hogy visszaéljenek a pénzügyi forrásokkal. Harrach Péter hangsúlyozta: csak nyíltan és őszintén lehet kezelni a kérdést.
