Az egészségügyi salátatörvényt - amelynek célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása - 269 igen szavazattal, 45 nem ellenében hagyta jóvá a Ház. A jogszabály július elsején lép hatályba.

A törvény célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása. Indoklása szerint fontos, hogy a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét minimálisra csökkentsék, s így a táppénz a biztosítási jogviszonyban álló, jellemzően betegség miatt keresőképtelenné vált embereknek nyújtson pénzbeli ellátást.

A törvény kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénzt eltörlését.

Rendelkezik arról is, hogy a táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, ha a biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt veszi igénybe. Ennek indoka, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az indokolt egészségügyi ellátásokat, s így hamarabb visszanyerjék munkavégzési képességüket.

A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszáz milliárd forintos egyenleg tartása. Az új szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik.

A gyógyszergyártókra vonatkozó szigorítások ugyanakkor két ponton is enyhültek az eredeti javaslathoz képest. A gyógyszergyáraknak júliustól 5 millió helyett 10 millió forintot kell fizetniük az orvoslátogatók után évente, de a kisebb, legfeljebb 12 orvoslátogatót foglalkoztató cégek esetében ez a tétel nem emelkedik.

A jövőben teljes mértékben megszűnik a K+F kedvezmény, vagyis az már a 2011. évi fejlesztések után sem vehető igénybe. Egy módosító indítvány révén viszont a gyógyszergyártók a tavalyi kutatás-fejlesztési ráfordításaik alapján 50 százalékot visszaigényelhetnek az iparági különadójukból.

Az egészségügyi törvénymódosítás rendelkezik a közoktatási intézményekben teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetéséről, valamint előírja egy népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását is.

A javaslat elfogadásával megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, feladatait, az új szakmai kollégiumi rendszer látja el.

Az indítvány az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejét, díjazását is rendezi, kimondva, hogy a heti munkaidő maximális időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát be kell számítani. Így a munkavállaló bérét a személyi alapbérére, illetve közalkalmazott esetében a garantált illetményre kell kiegészíteni abban az esetben, ha az ügyeleti feladatok, illetve az erre tekintettel kiadott kompenzáló pihenőidő alkalmazása miatt a rendes munkaidő egészét - egészségügyi ügyeleten kívül - nem dolgoztatta le a munkáltató.

Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani. Ez a folyamatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján minimum 8 órára csökkenthető.

A kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó módosítás szerint április 1. és június 30. között egészségügyben működő szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Akik mégis fizettek ilyen eljárási illetéket - és ezt igazolni tudják - az állami adóhatóságnál visszaigényelhetik a befizetett összeget.