2011. június. 17. 13:29 MTI Utolsó frissítés: 2011. június. 17. 13:19 Itthon

ÁSZ: össze kell hangolni az önkormányzati támogatásokat

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolja a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket az önkormányzatok által igénybe vehető, tisztán hazai fejlesztési célú támogatások összehangolására.

A kormány egységes elvek alapján dolgoztassa ki a hazai fejlesztési célú támogatások indikátorrendszerét, és intézkedjen a hazai fejlesztési célú támogatások információs rendszerének fejlesztése, a támogatások összehangolása, nyomon követése érdekében. A nemzeti fejlesztési miniszternek olyan fejlesztési célú támogatások nyújtását javasolja az ÁSZ, amelyhez párosul a megvalósítandó cél mérhetőségét biztosító indikátor - olvasható a szervezet közleményben.

Az ÁSZ azzal a céllal ellenőrizte a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerét, hogy a tisztán hazai fejlesztési célú támogatások eredményesen és hatékonyan járultak-e hozzá az Országgyűlés által meghatározott fejlesztési és területfejlesztési, valamint a helyi célok megvalósításához. A vizsgált 2006 és 2010 közötti időszakban 388 milliárd forint tisztán hazai fejlesztési célú támogatás állt rendelkezésre az önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására. A támogatások köre és összege 2010-re szűkült.

Az ÁSZ szerint az Országgyűlés által a fejlesztési támogatások összehangolására megfogalmazott követelmény az önkormányzatok által igénybe vett hazai fejlesztési támogatásoknál nem érvényesült. Az önkormányzatok egyidejűleg több helyről, különböző pályázati feltételekkel igényelhettek támogatást. A támogatási célok között átfedések voltak. A támogatások kilenctizede önkormányzati kötelező feladatellátást szolgált. A pályázható támogatások, a támogatott célok folyamatosan változtak, így azok az önkormányzatok számára nem voltak kiszámíthatók és hosszabb távra tervezhetők. Az előirányzatok a bázis-előirányzat és a költségvetési korlátok figyelembevételével, illetve a költségvetési törvények vitájában alakultak ki. Az önkormányzatok igényei minden évben (másfél-tízszeresen) meghaladták a rendelkezésre álló lehetőségeket.

A fejlesztési forrásokat döntően pályázati úton használták fel, ezek nyilvánossága megfelelő volt. Ez alól kivételt képeztek az egyes évek végén fennmaradó pénzek elosztását szolgáló, kormányhatározatok alapján juttatott, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokból megítélt egyedi támogatások.

A helyi önkormányzatok hazai fejlesztési célú támogatási rendszerében nem működött egységes monitoring rendszer. A támogatás felhasználásának eredményességét részben és egyedileg értékelték. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben 2000-től előírt, az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 2005-ben maghatározott területi monitoringrendszer kialakítására vonatkozó kormányrendelet csak 2010 áprilisban lépett hatályba. Még mindig hiányzik azonban a különböző támogatások összehangolását, a támogatásokkal megvalósuló programok nyomon követését biztosító információs rendszer - áll a közleményben.

A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9 százaléka nem mérte fel. Ennek elkerülésére külön is felhívtuk az önkormányzatok figyelmét.

Az önkormányzatok felhalmozási kiadásaik mintegy egynegyedét valósították meg tisztán hazai fejlesztési célú támogatással. Minden ezer forint támogatással 460 forint saját és egyéb forrást mobilizáltak. A fejlesztésekhez a pályázatban megjelölt saját források rendelkezésre álltak. Az utófinanszírozással biztosított fejlesztési célú támogatások az önkormányzatok 31,3 százalékánál likviditási problémát okoztak, amelyet hitellel hidaltak át. Az ebből adódó többletkiadás a beruházásokhoz kapcsolódó költségüket átlagosan 0,5 százalékkal emelte meg.

A hazai támogatással végrehajtott fejlesztések eredményesek voltak. Javult az önkormányzatok és intézményeik eszközellátottsága, infrastruktúrája. A szakmai és informatikai fejlesztések hozzájárultak az oktatásban korszerűbb technikai eszközök alkalmazásához.

Összességében azonban a támogatási rendszer nem volt hatékony, mert az Országos Fejlesztési Koncepcióban és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban kitűzött célok teljesítéséhez elvégzendő feladatokat, azok megoldásának, mérésének, értékelésének egységes módját nem határozták meg.

Hirdetés