Itthon MTI 2011. június. 16. 18:14

Pennsylvaniaban nagyra értékelik az úja alkotmányt

Határozatban gratulált Magyarországnak "ezeréves történelme első nemzeti alkotmányához" Pennsylvania állam szenátusa. Az előterjesztő szenátor, John P. Blake méltatásában kiemelte egy washingtoni intézet vezetőjének a preambulum megírásához nyújtott segítségét is.

John P. Blake javaslatát a testület június 14-i ülésén előterjesztve a demokrata párti szenátor egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a kommunizmus 1989 végi bukásakor Magyarország volt az egyetlen posztszovjet állam, amely nem hozott létre azonnal új alkotmányt. "Idén április 18-án azonban a magyar Országgyűlés elfogadta az új alkotmányt, hivatalosan is véget vetve annak a több mint hatvan évnek, amely során a szovjetek által megírt alkotmány alapján kormányozták az országot" - mondta.

Felszólalásában Blake nemcsak mélyen demokratikusnak nevezte Magyarország nemzeti alkotmányának megírását - kitérve arra, hogy több mint egymillió lakos küldte vissza a kérdőívet, amelyen véleményét kérték az alapvető törvényekről -, de felhívta a figyelmet arra is, hogy rendkívül high-tech módon született meg, miután egy Apple iPaden szerkesztették meg.

"A demokrácia hatalmát nem lehet túlbecsülni" - mondta, gratulálva Orbán Viktor miniszterelnöknek és a magyar népnek, amiért sikerült együtt megalkotniuk az új nemzeti alkotmányt, s az számos olyan jogot tartalmaz, amelyet az amerikaiak is gyakorolhatnak.

Ami az ország történelmi gyökereit magába foglaló Nemzeti Hitvallást illeti, John P. Blake - még bevezetőjében - mindenekelőtt azzal indokolta határozati javaslatának beterjesztését, hogy egy közeli barátja, aki a Washingtonban működő, Nobel Béke-díjra felterjesztett Institute on Religion and Public Policy egyik vezetője, "ténylegesen együttműködött a magyar kormánnyal a preambulum megszövegezésében".

Tekintse meg újra az aláírás pillanatait!
MTI - Illyés Tibor
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?