A Pécsi Tudományegyetem volt gazdasági főigazgatója, Imhof Gábor egy éve van előzetes letartóztatásban. Őt és 29 társát a nyomozó hatóság többek között költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja. Az ügyben egy névtelen feljelentés alapján tavaly indult a nyomozás hűtlen kezelés gyanúja miatt. A gyanúsítottak közül azok, akik előzetesben voltak - Imhof Gábor kivételével - szabadlábon védekezhetnek.

A bíróság a május 27-én megtartott tárgyaláson a férfi előzetes letartóztatását augusztus 2-ig meghosszabbította – tudatta a hvg.hu-val Imhof Gábor ügyvédje, Papp Géza, aki a döntést azonnal meg is fellebbezte. A bíró döntése azt jelezte, hogy elfogadta: tartani kell attól, hogy a gyanúsított befolyásolja az igazságügyi könyvszakértőt véleménye elkészítésében. Továbbá azért is fontos a személyi szabadság legsúlyosabb korlátozásának fenntartása – szerepelt indokként –, mert a nyomozás még tart és folyik a tanúk meghallgatása. Az ügyész szerint Imhof Gábor bent tartása elengedhetetlen, mert „maga az ördög áll a bíróság előtt, tehát aki az irányító, a szervező, az, aki a büntetés kiszabási gyakorlatban minden esetben a legsúlyosabb büntetést kapja a gyanúsítottak közül.”

A meglepő vélekedést a gyanúsított azonnal számon kérte, mire az ügyész hangsúlyozta, ez a kifejezés a rendőrségi szakzsargonban ismert. A Budapesti Rendőr-főkapitányság – mint a hvg.hu-val közölték – nem tud ennek a kifejezésnek a rendőri szlengben való használatáról. Egy, az interneten fellelhető témában készült szakdolgozat alapján sincs annak nyoma, hogy az egyenruhások valamely bűnszervezet vezetőjét ördögként titulálnák.

A történtekkel kapcsolatban a Baranya Megyei Főügyészség szóvivője, dr. Petréteiné dr. Malomsoki Csilla azt közölte, elfogultság kapcsán nem tud válaszolni a kérdéseinkre. Igaz a tárgyaláson eljáró ügyész nem ő volt. Amikor általánosságban próbáltuk arról faggatni, hogy mennyire ragadtathatja el egy ügyész magát a tárgyaláson arra hivatkozva tért ki a tájékoztatás elől, hogy megmondtuk, melyik ügyről érdeklődünk.

Visszatérve a tárgyalásra, ott az ügyész nem volt hajlandó részletezni azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján Imhof Gábor további fogva tartására szükség van. Csupán annyit közölt: a nyomozás iratait – a jelen eljárási szakban – sem a gyanúsított, sem a védő nem ismerheti meg. Hozzátette: a büntető eljárás rögzíti, melyek azok az adatok, amelyeket eléjük tárhatnak, illetve melyek azok, amelyekről csak az iratismertetéskor szerezhetnek tudomást.

Ugyanakkor egy hónappal ezelőtt jelent meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) Büntető kollégiumának a véleménye (Bkv. 93.), amely kimondja, hogy a nyomozási bíró ülésén az előzetes letartóztatás elrendelésére irányuló ügyészi indítványt megalapozó bizonyítékokat a jelenlévők megismerhetik. Papp Géza ezt jelezte is a bíróságnak, de ez sem késztette a vádhatóságot és a bíróságot a bizonyítékok bemutatására.

Az LB szóvivője, Banicz Erika a hvg.hu-nak elmondta, a kollégiumi vélemény nem jelent újdonságot, csak ráerősít a meglévő büntetőeljárási szabályokra. „Erre azért volt szükség, mert egy, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által 2009-ben elrendelt országos vizsgálat során kiderült, hogy a kényszerintézkedések ügyében a megyei bíróságok ezt nem mindenhol tartják be.” A szóvivő hozzátette: a kollégiumi állásfoglalás a bíróságokra nézve ugyan nem kötelező, de az egységesítés és a jobbító szándék miatt illik azt figyelembe venni.