Az Alstom szerelvények ügyében a versailles-i bíróság másodfokú, jogerős határozatában hatályon kívül helyezte a Nanterre-i Kereskedelmi Bíróság minden, a BKV Zrt.-t korábban elmarasztaló bírósági döntését, és elutasította a francia cég indítványát – közölte a hvg.hu-val a Főpolgármesteri Hivatal.

A Városháza által kiadott, Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes által jegyzett közlemény szerint a versailles-i bíróság megállapította: a BKV Zrt. igazolta, hogy 2010. december 3-án szabályosan hívta le az alperes - bankok által a társaság javára kibocsátott - bankgaranciákat.

„A bíróság elutasítja az Alstom Transport kérelmét, amelyben megtiltotta a Bayerische Landesbank és a Credit Agricole Corporate and Investment Bank számára, hogy teljesítse a fizetési kötelezettségét a BKV Zrt. felé” – olvasható a közleményben. A bíróság egyben a fellebbezési költségek megfizetésére kötelezte az Alstomot.

Tudomásul vették

A hírre reagálva az Alstom közölte: tudomásul veszi a döntést. A társaság által kiadott közlemény szerint az Alstom „ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fellebbviteli bíróság döntése egy ideiglenes intézkedés a garanciák lehívása ügyében: a bíróság nem vizsgálta és nem hozott döntést a BKV szerződésbontásának tekintetében, amelyet az Alstom továbbra is jogszerűtlennek tart. Az Alstom ezért a megfelelő módon és fórumokon folytatja szerződéses jogainak érvényesítését.

AP

„Az Alstom korábbi jelzéseinek megfelelően továbbra is elkötelezett abban, hogy a Budapestnek gyártott metrókocsik összes vitás kérdéseit tárgyalás során mindkét fél és a budapesti utazóközönség érdekeit figyelembe véve megoldja” – olvasható a cég közleményében.

A szerdai hírek még arról szóltak, hogy a versailles-i bíróság addig nem dönt az ügyben, míg Tarlós István nem tárgyal az Alstom elnökével. A főpolgármester hétfőn hívta meg az Alstom elnökét Budapestre. Mint mondta: ha a vállalat vezetője elfogadja a meghívást, „nyitva marad a kapu”, ellenkező esetben a fővárosnak nem lesz más lehetősége, mint új tendert kiírni.

A francia cég vezetése az InfoRádió értesülései szerint június 17-én, jövő pénteken, Szentpéterváron tárgyal Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel is. A tárgyaláson vélhetően szóba kerül az Alstom metrók típusengedélye is, amelynek kiadását a Nemzeti Közlekedési Hatóság tavaly nyáron megtagadta.

Ötéves sztori

A BKV – közbeszerzési eljárást követően – 2006-ban kötött szerződést az Alstom-Transelektro konzorciummal 37 metrószerelvény gyártásáról. A francia cég a 2-es metróra 22 darab, 5 kocsis, a 4-es vonalra pedig 15 darab, 4 kocsis, automatizált szerelvényt gyártott volna le. A Transelektro csődje után az Alstom egyedüli gyártó maradt. A modern, egyterű, légkondicionált szerelvényekért a főváros – a BKV-n keresztül – 65 milliárd forintot fizetne.

Az eredeti megállapodás szerint az Alstom 2008 májusában szállította volna Budapestre az első, a 2-es vonalra szánt metrót. Ehhez képest az új metrót 2008 szeptemberében mutatták be a sajtónak az Alstom katowicei gyárában. Akkor még úgy tűnt, az első Alstom-metró 2009 februárjában áll forgalomba Budapesten, majd az év végéig a 2-es metró vonalán az összes szovjet vonatot lecserélik. Az engedélyezéshez szükséges tesztek azonban csak ezután kezdődtek el, így nyilvánvaló volt, hogy ez a határidő sem tartható.

Az első budapesti Alstom metrót 2008 szeptemberében, Lengyelországban mutatták be a sajtónak

MTI - Koszticsák Szilárd

A tesztelés során több, kisebb-nagyobb hibát fedeztek fel, ezeket az Alstom kijavította. A Fővárosi Közgyűlés tavaly nyáron döntött úgy, hogy ha az Alstom záros határidőre nem szerzi be a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) engedélyét, a BKV bontson szerződést a francia vállalattal. Az engedély kiadását az NKH végül megtagadta, elsősorban arra hivatkozva, hogy az Alstom metrójának fékrendszere nem felel meg a hatályos magyar szabványnak.

Válságstáb

A BKV ugyanakkor nem bontotta fel rögtön a szerződést, bízva abban, hogy megoldást lehet találni az egyre szövevényesebb problémára. A közgyűlési döntést aztán 2010 októberében közölték ki, ekkor vált hatályossá, a BKV pedig ennek megfelelően felbontotta a szerződést az Alstommal.

Az NKH elutasító döntése után – még az előző ciklusban – válságstábot hoztak létre a Városházán. A legfontosabb kérdés az volt, hogy a szerződésbontás csak a 2-es metró szerelvényeire vonatkozzon, vagy a 4-es vonalra szánt vonatokra is. Az Alstom egyértelművé tette, hogy a két szerződést egyként kezelik, ezzel kényszerpályára állítva a fővárost és a BKV-t.

A 4-es metró első – Etele tér és Baross tér közötti – szakaszának beruházását ugyanis 2015-ben le kell zárni, ez vonatkozik a járműbeszerzésre is, ellenkező esetben a főváros elbukja az Európai Unió mintegy 180 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatását. A horribilis összeg kiesése katasztrófa lenne a főváros számára; összehasonlításképpen: ez a pénz a főváros egyévi költségvetésének körülbelül egyharmada.

A jelenlegi metrók elavultak, cserélni kell őket

Az ügyet bonyolítja, hogy a BKV időközben a metrók árának körülbelül felét már kifizette az Alstomnak. A közlekedési vállalat a szerződésbontást követően döntött a bankgarancia lehívásáról; a francia cég ezt támadta meg a nanterre-i bíróságon, ahol a pert első fokon decemberben meg is nyerte. A főváros fellebbezett, ekkor került át az ügy másodfokon a versailles-i bíróságra.

Oroszországból szeretettel

A francia bíróságon az Alstom azzal vádolta a Budapestet, hogy a szerződésbontás hátterében valójában a BKV finanszírozási problémája, illetve egy magyar-orosz megállapodás áll, miszerint a főváros megegyezett az oroszokkal arról, hogy a francia cég járművei helyett inkább az oroszoktól vennének metrókat. A vádakat Tarlós István közönséges és alantas hazugságnak nevezte, kormányzati oldalról azonban nem érkezett megnyugtató cáfolat.

A magyar kormány oroszokkal való megegyezésének forgatókönyve már tavaly nyáron – tehát már az Orbán-kormány idején, de még Tarlós István főpolgármestersége előtt – elterjedt a Városházán, és nem a cáfolatot erősíti az sem, hogy Keskeny Ernő, a magyar-orosz kormányközi vegyes bizottság alelnöke a Világgazdaság június elsejei számában arról beszélt, hogy a Magyarország és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatoknak része lehet a metróbeszerzés.

A napilap cikke szerint az alelnök „biztos abban, hogy - tender esetén - az orosz fél erős ajánlattal jelentkezik, például, mert a német Siemesszel társulna (a Siemens jelenleg is szerződésben áll a BKV-val, a német cég szállítja a 4-es metró irányítási rendszerét – a Szerk.), s mert az egész projektre kínálna finanszírozási megoldást”. Keskeny Ernő azt is mondta: „a metrókocsik területén is jók az elmúlt 30 év magyar tapasztalatai az orosz járművekkel”.