Lázár János Fidesz-frakcióvezető tervei között szerepel, hogy 2014-től házaspárok ne lehessenek országgyűlési képviselők. Jelenleg az Országgyűlésben ez egy képviselő házaspárt érint. Ennek fényében a kérdés csupán az: érvek vagy politikai bosszú szól a módosítás mellett?
A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János szerint azért kell megszüntetni, hogy házaspárok országgyűlési képviselők lehessenek, mert a frakcióban egyre nagyobb teret nyer az a nézet, miszerint "Torgyán József-Cseh Mária vagy a Veres-házaspár után talán nem jó", hogyha házaspárok a parlamentbe kerülve "megélhetési politikáról tesznek tanúbizonyságot". A Fidesz frakcióvezetője - mint azt már korábban elmondta - összességében a politikai álláshalmozást szeretné megakadályozni, ezért a házaspárok mellett azt sem szeretné, hogy polgármester egyben országgyűlési képviselő is lehessen.
Igaz, erősen kérdéses, hogy a frakcióban mennyire nyert teret ez a nézet, mert - mint azt Rubovszky Györgytől, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnökétől megtudtuk - „a KDNP-frakción belül fel sem merült ennek tárgyalása". Rubovszkyt egyébként személy szerint nem zavarják a képviselő házaspárok. Mint mondta, a kezdeményezés teljes mértékben a Fidesz gondolatköréből való, persze gyorsan hozzátette: Lázár Jánosnak biztos ésszerű érvei vannak, hogy miért szorgalmazza mindezt.
Lázár szemmel láthatóan annak ellenére cselekszik így, hogy - mint azt Novák Előd egyik nyílt levelében írja - a Fidesz képviselői köreiben sem egyedülálló jelenség a házastársak politizálása. Orbán Viktor felesége is volt a Fidesz egyéni és listás országgyűlési képviselő-jelöltje. Navracsics Tibor második felesége pedig EP képviselő-jelöltje volt a pártnak. Bár való igaz, hogy az Országgyűlésben közvetlenül még nem dolgoztak, de ennek az eshetősége megvolt.
Ráadásul a rendszerváltás óta eddig minden ciklusban voltak házaspárok az Országgyűlésnek. A teljesség igénye nélkül egy párat felsorolva, a KDNP-s Torgyán József és Torgyánné Cseh Mária (1994-2002), aztán az MSZP-s Veres János és felesége Szabó Éva (2006-2010) és a megint csak MSZP-s Nyakó István és felesége, Nagy Nóra (2002-2006) egyidejűleg képviselők is voltak a parlamentben. A sorból talán a legismetebb a Torgyán- házaspár, nem véletlenül: nevük 2000-ben összefonódott egy jelentős mértékű adó- és társadalombiztosítási csalással. Nyakóék pedig azzal lettek „híresek”, hogy a 2002-2006-os ciklusban 36 milliós költségtérítést kaptak, mely összeggel akkoriban rekordernek számítottak.
Kérdés persze, hogy Lázár János miért pont most akarja a két "poszt" egyidejű betöltését megszüntetni, hiszen jelenleg csupán egy képviselő házaspár, a jobbikos Novák Előd és Dúró Dóra van a parlamentben. Nyakó István szocialista politikus szerint Lázár kezdeményezése nem elég, hogy alkotmánysértő, de egyben a politikai szabadságot is korlátozza. Kolláth György alkotmányjogász is úgy látja, alkotmányos érv nem indokolja a választójog szükségtelen és aránytalan korlátozását. Az, hogy valakinek valami „nem jó”, közjogilag értékelhetetlen, ízlésbeli válogatás. Ráadásul az elhamarkodott felvetés önkényesen, szintén alkotmánysértően belegázolna a magánéletbe, mégse adna életszerű megoldást. "Vajon a megromlott házasság majd hová számít, és miként ítélkeznének egyneműek kapcsolatáról? Volt és talán lehetne úgynevezett méltatlanság címén való összeférhetetlenség, de nem párkapcsolati alapon" - magyarázta Kolláth, aki szerint az elképzelés üres ötletelés. Vélt, egyéni-egyedi problémára adna általános választ - ezért az alkotmányjogász szerint komoly mérlegelésre alkalmatlan.
Sokan az alkotmányellenességet hangsúlyozzák ellenérvként, ám mégis, ha csak arra gondolunk, hogy április folyamán, kétharmados többséggel egy új alkotmányt hozott létre a Fidesz, akkor a képviselő jogállásával kapcsolatos módosítás ekkora felhatalmazással már „gyerekjáték” lesz.
A Lázár ötletével szimpatizálók elsősorban azt tartják előnynek, hogy az egy háztartásban élők ezáltal nem halmozhatnak fel tiszteletdíjakat, választókerületi pótlékot és lakhatási támogatást sem, sőt, átláthatóbbá válnak a kifizetések, juttatások. Továbbá így nem lehetne kijátszani, hogy papírforma szerint külön autóval utaznak, külön lakásban élnek a házaspárok, esetenként ezzel dupla akkora pénzt felvéve.
Egyes képviselők akkor is kijátszanák a kiskapukat, hogyha nem házasságban élnének - állítják a Lázár-kezdeményezés ellenzője. Ráadásul, szerintük ha módosítják is a képviselők jogállásáról szóló törvényt, akkor sem ellenőrizhetők az élettársi, szeretői viszonyok, tekintve, hogy a „hivatalos”, előző ciklusokban levő képviselő házaspárokról is töredék adatai vannak csak a Képviselői Tájékoztató Központnak.
Mint az korábban a sajtóban megjelent, a 37 fős KDNP-s frakción belül legalább kilenc honatya van, akik valamelyik rokonukat foglalkoztatják közpénzen, elsősorban személyi titkárként. Egyesek szerint érdemesebb lenne ezt a protekcióra alapuló rendszert felülvizsgálni. Bár kérdéses, melyiket érdemesebb feszegetni: frakción belül a személyi titkároknak papírforma szerint kifizetett havi 85 ezer forintos bérét, vagy inkább az ellenzék köréből Novákék 630 ezer forintos képviselői javadalmazását.
Az általunk megkérdezett képviselők legtöbbje a bosszút emlegette politikai indítékként. Eszerint ez a politikai csatározás onnan indul, hogy Novák Előd tavaly a politikai álláshalmozás ellen kampányolt, és hangsúlyozta: társadalmi igazságtalanságnak tartja, ha egy politikus több helyről vesz fel főállású fizetést. Mindezért politikai heccből „Superman-díjra” jelölte azokat, akik - emberfeletti munkát végezve – egyidejűleg több vezetői posztot töltenek be. A legtöbb jelölt a Fideszből került ki, akik között kiemelten szerepelt Lázár János neve is.
Ez is indíték lehet, ahogy az is, hogy Lázár saját népszerűtlenségéről szeretné elterelni a figyelmet. Például arról, hogy a 2002-2006-os ciklusban a legnagyobb összegű, 18 millió forintos költségtérítést ő vette fel, amit még tetézett azzal a kijelentéssel, hogy „ez jár neki”. De éppúgy nagy felszisszenést váltott ki a közvéleményből az a szállóigévé vált mondata, hogy „aki nem vitte semmire, az annyit is ér”. De a legnagyobb vihart a Balsai Istvánnal karöltött benyújtott alkotmánymódosító javaslata kavarta, ami lehetőséget adna a rendvédelmi dolgozók korengedményes nyugdíjának elvételére.
