Homoszexualitás és kereszténység: "kevés hívő él teljesen a Biblia szerint"
Bauman Esztert, az ELTE másodéves kulturális antropológus mesterszakos hallgatóját homoszexualitás és kereszténység kapcsolatáról kérdeztük. Az interjú apropóját Bauman pénteki, Etikai dilemmák egy meleg keresztény imakörben című előadása adta, mely az ELTE Társadalomtudományi Karának egyik konferenciáján hangzott el.
hvg.hu: Az ön által tanulmányozott közösségben milyen a nemek aránya?
Bauman Eszter: Van bizonyos fluktuáció, ami nem változtat azon, hogy a közösség túlnyomó része férfi: jelenleg egy női tagja van.
hvg.hu: Tekintettel arra, hogy mind Mózes, mind Pál határozottan tiltja a homoszexualitást, a leszbikusságot azonban Mózes nem, van-e valamilyen különbség a keresztény homoszexuálisok és a keresztény leszbikusok mint keresztények között?
B. E.: Erre nem tudok válaszolni. Leszbikus nők nincsenek a gyülekezetben. Az egyetlen nő, akit az előbb említettem, sem leszbikus, hanem biszexuális. Azt viszont nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem általában a meleg vagy leszbikus keresztényeket tanulmányoztam, hanem kifejezetten egy adott közösséget, és kutatásaim eredményeiből nem szeretnék általánosító következtetéseket levonni.
hvg.hu: Előadásában említette, hogy ez egy ökumenikus gyülekezet. Van-e valamilyen különbség e gyülekezet és más, egyébként nem kifejezetten homoszexuálisok által látogatott ökumenikus gyülekezetek szertartása között? Van-e valamilyen, a homoszexualitásra vonatkozó specifikum?
B. E.: Nagy szerepet kap az önsegítő jelleg, illetve a hitük és a szexuális orientációjuk közötti konfliktusok oldása. Nincs egy pásztor, akit a többiek csendben hallgatnak, hanem mindig más és más vezeti az istentiszteletet és mindenki aktív. Egyébként a közösség tagjainak egy része jár különböző, hagyományos – katolikus, református stb. – keresztény gyülekezetbe is.
hvg.hu: Hogy lehet a homoszexualitás mózesi és páli tilalmát a homoszexualitással összeegyeztetni? Előadásában idézte a gyülekezet egyik tagját, akinek önmagának is súlyos kétségei voltak ezzel kapcsolatban.
B. E.: A Bibliában nagyon sok minden le van írva, amivel ma már nem foglalkozunk. Szerintem nagyon kevés olyan hívő van, aki teljesen a Biblia szerint él. A kutatásom lényege pont ennek a konfliktusnak a feloldhatósága vagy feloldhatatlansága. Minden érintettnek egyéni stratégiája van erre vonatkozóan.
hvg.hu: Mivel magyarázza, hogy léteznek olyan egykori homoszexuálisok, akik megtérésük után teljes mértékben a Bibliának megfelelő családban élnek, heteroszexuálisok lettek, feleségük, gyerekeik vannak?
B. E.: A személyes véleményem az, hogy ezek az emberek elfojtják a homoszexualitásukat. Lehet, hogy nem így élik meg és el tudják hitetni magukkal, hogy heteroszexuálissá váltak, de szerintem ilyen nincs, mint ahogy belőlem se lehetne leszbikust csinálni.
hvg.hu: Előadásában nem említett semmi olyat az ön által vizsgált közösségről, melynek alapján az beazonosítható lenne. A közösség tagjai nem vállalják homoszexualitásukat a nyilvánosság előtt?
B. E.: Az teljesen nyilvánvaló számomra, hogy a készülő tanulmányban sem fogom megemlíteni őket. Többségük rejtőzködik és én ezt tiszteletben tartom.
hvg.hu: Egy, a honlapunkon a napokban megjelent írásból idézek: „A válaszadók azokat a szituációkat találták a legaggasztóbbnak, amikor a fiuk a barátja homoszexuális apjával vagy a lányuk a barátja leszbikus anyjával találkozna. Különösen a kisfiús apák aggódtak.” Ugyanezzel a logikával például a kislányos apuka nem félhet attól, hogy lánya barátnőjének a heteroszexuális apja megrontja a kislányát?
B. E.: A kérdésben meglévő állítás teljesen jogos: ezeknek az apukáknak a félelme teljesen illogikus. Ugyanez az előítélet a leszbikus vagy meleg tanárokkal kapcsolatban is létezik.
hvg.hu: A homoszexualitás tehát sokak fejében egybemosódik a pedofíliával?
B. E.: Bár a dolognak semmilyen tudományos alapja nincs, úgy tűnik, igen.
hvg.hu. Ugyanez az írás – adatokkal alátámasztva – azt is állítja, hogy ma Magyarországon rosszabb homoszexuálisnak lenni, mint cigánynak. Mi lehet ennek az oka?
B. E.: Egyrészt a környezet elől a homoszexualitást könnyebb eltitkolni, mint a cigány mivoltot, az ismeretlen pedig gyakran ellenérzéseket szül. Például a különböző közösségi oldalakon több száz ismerősünk van. Statisztikailag kell, hogy legyenek köztük homoszexuálisok, általában mégsem tudunk róluk. Az emberek fejében a homoszexuálisokról él egy torzkép, amit a média – benne például a leszbikusok és melegek felvonulásával – is erősít.