Továbbra sem lehet biztosan tudni, hogyan zárja le a kormány a korkedvezményes nyugdíj körüli vitákat. Annyi biztos, Orbán Viktor miniszterelnök változtatott programján, és május 30-a helyett június 2-án, csütörtökön ül le a szakszervezetekkel tárgyalni. Utóbbiak bíznak a kompromisszumban, annak ellenére, hogy elméletileg jó pár nyomásgyakorló eszköz van még a tarsolyukban - de nem tudni, mik ezek.
Május 27-én Kónya Péter lemondott a Hivatásunk Védelmében Sztrájkbizottság vezetéséről, mert az általa képviselt szakszervezetek véleményével már nem értett egyet. Helyét Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke vette át. Úgy tűnik, bomlik az egység és nő a feszültség a szakszervezeteken belül - legalábbis erre utal, hogy míg egyes szakszervezetisek csalódottak a távozása miatt, mások majdhogynem örülnek döntésének.
Jelenleg hivatalos információk még nincsenek arról, Kónya valójában miért mondott le. Név nélkül nyilatkozó szakszervezetisek a hvg.hu-nak ezzel kapcsolatban azt mondták, hogy Kónya a kezdetektől fogva radikálisabb irányvonalat képviselt és demonstrációkkal szeretett volna nyomást gyakorolni a kormányra. Ugyanakkor a szakszervezetek többsége már egy ideje tárgyalni és megegyezni akar a kormánnyal, amivel Kónya nem tudott azonosulni. "Ő a megalkuvás helyett az iránymutatás és a harc híve" - mondta róla az egyik szakszervezeti vezető. Vannak, akik azt rótták fel neki, hogy "napi kapcsolatot ápolt az MSZP-vel", megint mások pedig azt hangoztatják, hogy "sértődős típus", s nem bírja elviselni, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy szeretné.
Belső hatalmi harcra utal, hogy többen felvetik: Kónya azért távozott, mert nem tudott belenyugodni, hogy az Orbán Viktorral való csütörtöki találkozó részleteiről nem vele mint a Hivatásunk Védelmében Sztrájbizottság vezetőjével, hanem a Rendészeti Érdekegyeztető Fórum (RÉF) érdekképviseleti oldalának úgynevezett oldalelnökével, Powell Pállal egyeztettek. A RÉF annak a Szolgálati jogviszonyban állók Érdekegyeztető Fórumának (SZÉF) az utóda lett, amit Kónya vezetett és amit idén januárban megszüntetett a kormány – ezt Kónya akkoriban hevesen ellenezte, ezért lemondott.
A Kónyát ideiglenesen a sztrájkbizottság élén váltó Árok Kornél személye is érdekes. Árok korábban felháborítónak tartotta, hogy a kormány nem rendvédelmi, hanem közszolgálati életpályamodellről beszél, ezért többek között ő is aktívan részt vett a rendvédelmi demonstrációkon. Ám most, a sztrájkbizottság új elnökeként szemmel láthatóan engedékenyebb lett, "a többség döntését elfogadja és irányítja", és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét (TMRSZ) is arra kérte, hogy a mai napra tervezett demonstrációt halassza el. Árok Kornél lapunk megkeresésére cáfolta, hogy sokat változott volna. Szerinte a többi szakszervezettel együtt ő mindig is elsősorban a tárgyalás híve volt.
Korábban a sajtóban arról volt szó, hogy a szakszervezetek elhalasztják azoknak a nyomásgyakorló lépéseknek a bejelentését, amelyekkel a megállapodás elmaradása esetén élni akartak. Az, hogy pontosan milyen módon gyakorolnának nyomást, egyik szakszervezeti képviselő sem akarta elárulni. Árok Kornél a titkolózást azzal indokolta, hogy ha elárulná, mire készülnek, akkor előnyt adna a kormánynak, ami taktikai hiba lenne. Mint mondta, a csütörtöki egyeztetéstől függ, hogy milyen eszközöket alkalmaznak.
A titkolózás ellenére a szakszevezetek honlapjai azért árulkodóak, legalábbis arról, eddig ki milyen formában próbálta már meg előmozdítani a rendvédelmis állóháborút. A "Hivatásunk Védelmében" sztrájkbizottság májusban petíciót nyújtott be a Velencei Bizottsághoz, amelynek véleményét kikérték a korkedvezményes nyugdíj eltörléséről. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) az összes országgyűlési képviselőnek levelet írt, amiben azt taglalták, hogy a kormány javaslata előreláthatólag nem felel meg a törvényesség strasbourgi követelményeinek. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) pedig azokkal a külföldi kollégákkal, így a Cseh Tűzoltó Unióval és Szlovákia tűzoltó szakszervezetével vette fel a kapcsolatot, akik az itthonihoz hasonló kríziseket élnek át.
Ugyanakkor szintén a szakszervezetek közötti véleménykülönbséget mutatja, hogy például Pach Dániel, a Rendőr Szakszervezetek Védegylete (RSZV) elnöke nem érti, milyen saját nyomásgyakorló eszközök meglétére céloznak még a szakszervezetek, mert a Kossuth téri tüntetéseken és a demonstráción kívül nem lát mást. „De a Kossuth téren üvölteni nem sokat ér” – mondja. Szerinte csak akkor van értelme tömegdemonstrációt szervezni, ha százezrek mozdulnak meg egyszerre. Pach emlékeztetett arra, hogy nekik nincs sztrájkjoguk, ellentétben olyan országokkal, ahol sztrájkolhatnak a rendvédelmisek. A Horvát Rendőr Szakszervezettel már tavasszal megkötötték az ez irányú együttműködést, és ha kell, végső esetben, élni is fognak vele. Így elképzelhető hogy a horvát-magyar határszakaszon megbénulhat a forgalom a legnagyobb idegenforgalmi csúcsban. Szerinte a „civil” szakszervezetekkel való együttműködés és közös fellépés lehet a következő lépés. Pach úgy véli, "csak közösen lehet eredményt elérni, előrefutással és kiugrással nem".
