Itthon MTI 2011. május. 25. 19:34

Romagyilkosságok: újabb tanú kérte a vádlottak kivezettetését

Újabb sértetti tanú kérte a vádlottak kivezettetését vallomása idejére a romák elleni támadássorozat ügyében indult büntetőper szerdai tárgyalásán, a Pest Megyei Bíróságon. G. Tiborné - a 2008. augusztus 8-ai piricsei támadásban megsérült, 67 éves anyósához hasonlóan - nem mert vallomást tenni addig, amíg a hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat vádlottjai a tárgyalóteremben voltak.

Ő is azzal indokolta a négy férfi kivezettetésére vonatkozó kérését, hogy fél a vádlottaktól. Végül a tanú kérésére kivezették a géppisztolyos kommandósok által is őrzött, megbilincselt négy férfit a tárgyalóteremből.

Az első- és a másodrendű vádlott, a Kiss testvérpár beismerte a piricsei bűncselekmény elkövetését, és bűntársukként nevezték meg a harmadrendű vádlottat, Pető Zsolt viszont tagadja, hogy részt vett volna az akcióban. A fegyveres és Molotov-koktélos támadás álmában érte az ötgyermekes cigány családot és a férfi szomszédjukban lakó idős édesanyját mintegy három évvel ezelőtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen.

G. Tiborné - aki vallomása szerint bár elvégezte az általános iskolát, de írni-olvasni nem nagyon tud - rendkívül halk és vontatott tanúvallomásában azt mondta: aludtak, amikor a piricsei, Ady Endre utcai házukat lövés érte; öt gyermeke közül az egyéves és a hároméves gyerek, valamint a hétéves ikergyermekei voltak otthon. A nő felidézte: amikor felriadt, látta, hogy tűz van a szobában. Elmondása szerint ki akarta menekíteni a gyerekeket, de a férje nem engedte ki a szobából őket. Közben az ajtó zárjába beletört a kulcs, így egy szerszámmal ki kellett azt feszíteni - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy ekkor még hallotta a lövések hangjait.

MTI Fotó: Mohai Balázs

A bíróság levetítette a támadás utáni helyszíneléskor készült fotó- és videofelvételeket, amelyeken az látszott, hogy a sértettek rendkívül szerény és rossz állapotú, putriszerű vályogházakban laktak. (A megsérült asszony épületét azóta lebontották, s G. Tibor családja és a férfi édesanyja máshová költözött.) A felvételen láthatóak voltak a házon keletkezett, sörét okozta sérülések, és az is, hogy a ház körül több, zöld színű sötétes lőszerhüvelyt találtak a rendőrök.

Levetítették a 2010. március 18-án, a másodrendű vádlott, Kiss István helyszíni kihallgatásakor rögzített fotó- és videofelvételt is. A vádlott a bűncselekmény lefolyását nem kívánta megmutatni, nem működött együtt a hatóságokkal, állítása szerint azért, mert a rendőrség nem biztosította megfelelően a biztonságát; szerinte a sértettek és a cigánysoron lakó romák néhány méterre álltak tőle és folyamatosan fenyegették.

A bíró tanúként hallgatta meg azt a piricsei férfit is, aki a megtámadott házakhoz vezető út melletti tsz-telepen állatgondozóként dolgozott és hallotta a lövéseket, majd az ott lakók segítségére sietett. K. Mihály azt mondta, nem látta a támadást, nem látott idegen személyeket és járműveket, csak egy villanást látott annak a helyiségnek az ablakán keresztül, amelyben egy ágyon fekve pihent.

A szerdai tárgyaláson egy tanúként beidézett fiatalkorú lány azért nem jelent meg, mert hétfőn megszökött a nevelőintézetből, egy másik tanú pedig indoklás nélkül maradt távol. A több mint kilenc órán át tartó tárgyalás végén a piricsei cselekményekkel kapcsolatban az elsőrendű vádlott védője, Bérdi Zsolt újabb tanúk beidézését indítványozta.

A büntetőper jövő szerdán, június 1-jén a 2008. szeptember 5-i nyíradony-tamásipusztai támadás sértettjeinek tanúkénti meghallgatásával folytatódik. A nyíradonyi volt a romák elleni támadássorozat harmadik bűncselekménye, ez nem járt sérüléssel. A vádirat szerint a támadást Kiss Árpád elsőrendű vádlott egyedül követte el, szintén szegény körülmények között, négy kisgyermekkel élő romák ellen a Hajdú-Bihar megyei településen.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2024. december. 24. 15:30

„Alkoholistáink biztos fedezékben olvasgatják a száraz Amerika csempésztrükkjeit” – száz éve is pezsgett a magyar közélet karácsonykor

A túlzott fényáradat áramszünetet okozott 1924 decemberében – abban az időben, amikor még Edison is azt üzente Budapestre, hogy hisz Magyarország feltámadásában. A kereskedők azt kérték a pénzügyminisztertől, hogy karácsony előtt vasárnap is mérhessenek pálinkát, a politikus viszont azokat a tisztviselőket ostorozta, akiknek nem jutott karácsonyi jutalom. Erről is írtak a lapok száz éve.