Átalakul a Városliget. Ennek részeként a Vidámpark elköltözik, helyét a kibővülő Állatkert kapja meg. A költözésig hátralévő mintegy három évig azonban a pillanatnyilag veszteséges intézmény szeretne minimum nullszaldós lenni – derül ki a Vidámpark igazgatótanácsi elnökével készített interjúnkból.
Mint arról az MTI nyomán beszámoltunk, a Vidámpark jövőjéről tartott csütörtök délután sajtótájékoztatót a Körhinta százöt éves épületében Csomós Miklós főpolgármester-helyettes. A városvezető megerősítette azt a korábbi információt, mely szerint a Vidámpark elköltözik. Mint fogalmazott, „kinőtte azt a területet, ahol jelenleg van”. Szerinte a költözés „legkorábban a ciklus végére valósulhat meg”. Kategorikusan visszautasította, hogy hónapokon vagy akár egy-két éven belül megtörténne a költözés. Az új vidámpark elkészültéig a Vidámpark „működni fog, élni fog és jól fog működni”.
Csomós közölte: az idei bevételek tizenöt, a látogatók húsz százalékkal haladják meg a 2010-es részarányos adatokat, a 2010-es összkiadás pedig nyolcvanötmillió forinttal volt kevesebb, mint a 2009-es.
Megkezdődött az új Városliget-stratégia kidolgozása, melynek ő a fő felelőse. Közölte: ebbe a munkába bevonták az Állatkert főigazgatóját is. A Városliget-stratégia érinti a zöldterületet, a Szépművészeti Múzeumot és a Műjégpályát is. Ez utóbbiban Tourinform-iroda épül. „Ezzel a város egy nagy adósságát törleszti, mert […] innen hiányzik az informálás” – fogalmazott a főpolgármester-helyettes.
Az új vidámpark helyszínét firtató újságírói kérdésekre Csomós azt mondta: „Konkrétum nincs, többféle terület is szóba jött már. […] Ez függ attól is, hogy ki fog pályázni, milyen feltételekkel, mit akar.”
A Vidámparkot képviselő Paul Ágnes azt mondta: a Facebookon „nagyon-nagyon szép” oldalt nyitottak a Vidámparknak, melyet, ha legalább tízezren tetszikelnek, akkor bevezetik a diákjegyet. Emellett májusban működik az úgynevezett „boldog órák” akció, melynek keretében a hatig nyitva tartó Vidámparkba négy után negyven százalékos kedvezménnyel lehet bemenni. Június 15-e és 30-a között pedig hétköznaponként egész nap negyven százalékos kedvezménnyel lehet jegyet váltani a Vidámparkba. További újítás, hogy nyáron éjjel is nyitva tart a Vidámpark; az éjszakai belépő 2900 forint lesz, melyért „a Park szinte valamennyi szolgáltatását igénybe lehet majd venni”.
Csomós megerősítette azokat a korábbi lapértesüléseket, hogy a főváros „el tudja képzelni” a Vidámpark magánosítását. A hvg.hu kérdésére hozzátette: akár teljes mértékű magánosítását is, „de nem kizárólagosan”.
A sajtótájékoztatón jelen volt a főváros tulajdonában lévő Vidámpark vezetőségének több tagja, többek közt Verseghi-Nagy Balázs, az igazgatótanács elnöke is. Vele készítettünk interjút.
hvg.hu: A Vidámpark több játéka is műemlék. Ha a Vidámpark elköltözik, mi lesz ezen játékok sorsa?
Verseghi-Nagy Balázs: Azt meg kell vizsgálni, hogy a kisebb, műemléki szempontból annyira jelentős értéket nem képviselő játékok esetében van-e jogi lehetőség a műemléki védelem felülvizsgálatára. A két legfontosabb műemlékünk az 1922-ben épült Hullámvasút és az 1906-os Körhinta, ezek innét el nem mozdíthatók.
hvg.hu: Hogy sikerült a 2010-es kiadásokat nyolcvanötmillió forinttal csökkenteni a 2009-esekhez képest?
VNB: Néhány apró újdonság – a jegyárszerkezet reformja, költségcsökkentés, marketingmunka, társadalmi felelősségvállalás – segítségével a jelenleg rendelkezésünkre álló anyagiakból többet is ki lehet hozni. Beruházásokról pedig szó sincs.
hvg.hu: A különböző játékokat üzemeltető vállalkozásokkal hány évre szólnak a Vidámpark szerződései? Ezeket a szerződéseket idő előtt fel kell mondani?
VNB: A játékok nagy része saját tulajdonban van. Amelyek nem, azoknak a tulajdonosaival is legkésőbb 2012-ben lejár a szerződés, tehát semmilyen megállapodást nem kell idő előtt felmondanunk. Egyébként ez egy nagyon rugalmas piac: az eszközök nagy része elmozdítható és mint ilyen, bejárta Európa jelentős részét. A vidámparkok játékai általában rövid ideig maradnak egy helyen. Ennek megvan az az előnye, hogy a vendégeink mindig találnak újdonságot a Vidámparkban.
hvg.hu: Úgy tudom, az elmúlt évek veszteségesek voltak a cég számára. Mennyire?
VNB: 2009-et mínusz százötvenmillió, 2010-et mínusz háromszázhúszmillió forinttal zártuk.
Mi volt a veszteség oka?
VNB: 2009-ben a gazdasági válság lehetett ennek az oka, melyre 2010-re rátett egy lapáttal a rossz időjárás és a társaság nem megfelelő felügyelete.
hvg.hu: Arra gondol, hogy a régi városvezetés figyelmét jelentős részben lekötötték a BKV körüli botrányok, ráadásul 2010 nyarán már nyűg volt számukra Budapest vezetése és kisebb gondjuk is nagyobb volt a Vidámparknál?
VNB: Vállalatvezető vagyok, politikai kérdésekben nem szeretnék állást foglalni, de nyilvánvaló, hogy a Vidámparkot – melynek számos üzleti és marketingfeladata van – felügyelni kell. A Vidámpark nem kapott elég felügyeletet az elmúlt években
hvg.hu: Idén milyen egyenleg várható?
VNB: Ha a munkánk gyümölcse beérik, akkor néhány éven belül el lehet a nullszaldót érni. Nem hiszem, hogy idén nyereségesek lennénk.
hvg.hu: Mekkora veszteséggel számol 2011-re? Reális cél a százmillió alatti veszteség?
VNB: (Nevet.) Nagyon igyekszem. Mindent megteszek azért, hogy a fővárosi adófizetők pénzéből a lehető legkevesebbet kelljen fordítani a Vidámpark működtetésére.
hvg.hu: A fővárosi vezetés a Vidámpark jelenlegi területével az Állatkertet szeretné bővíteni. Ez hogy kivitelezhető, különös tekintettel arra, hogy a kettő között van a Nagycirkusz, amely ráadásul nem a fővárosé, hanem az államé?
VNB: Az Állatkert és a Vidámpark között van egy átjáró, a Varannó utca. Ez pillanatnyilag a XIV. kerület tulajdonában van. Úgy tudom, hogy a főváros tárgyalásokat folytat Zuglóval arról, hogy a két fővárosi intézményt összekötő utcát megkapja. Emellett a főváros Városliget-stratégiájának a megalkotásába nyilván be kell vonni az állam képviselőit is. Hogy mi lesz a Fővárosi Nagycirkusz sorsa, az viszont abszolút nem az én asztalom, hanem – tekintettel arra, hogy nem fővárosi, hanem állami kezelésben van – Szőcs Gézáé.
