Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem tud arról, hogy mandátumát ne töltené ki. Az elnök a Legfelsőbb Bíróság névváltozásával kapcsolatban az MTV Ma reggel című műsorában elmondta; önmagában a névváltozás nem jelent funkcióváltozást, a Legfelsőbb Bíróság ítélkezni fog, és a Kúria is ítélkezni fog. Nem lát olyan kérdést, ami egy új intézményt jelentene.

Baka András kifejtette: a bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el. Az igazságszolgáltatás működését azonban nem határozza meg - tette hozzá. A tanács feladata rendet tartani, hogy működjenek a bíróságok, de a sikerre kevés ráhatása van - magyarázta. A bíróság sikerét az határozza meg, hogy az akut problémákat - pl. a központi régióban felgyűltek az ügyek, évtizedek óta jelentős munkateherrel küzdenek a bíróságok, nagy az átfutási idő, Budapesten Európa legnagyobb bíróságát üzemeltetjük 741 bíróval – hogy kezelik. Ez az OIT kompetenciáján túlmutat - magyarázta az LB elnöke.

Nincsen minden rendben, és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács körül sem volt minden rendben - mondta Baka. Két éve megfeszített munkával dolgoznak azon, hogy rendbe hozzák a bíróságok igazgatását - tette hozzá. Baka András szerint nagyon jó, harmonikus együttműködésre lenne szükség a kormányzat és a tanács között. Jelen pillanatban kevés a konzultáció a felek között - vélekedett. Az más kérdés, hogy válsághelyzetben lehet-e javítani az igazságszolgáltatás helyzetén akár szervezeti akár gazdasági intézkedésekkel - mondta.

Baka András szerint nem változtat az igazságszolgáltatás helyzetén, milyen igazgatása van, viszont intézményes alapot teremt egy politikai befolyásra. Közép-Kelet Európában minden kérdés politikai kérdés, minden szakmai kérdésnek politikai vetülete is van - hangsúlyozta az elnök.

A bíró kinevezése, a bírói állások betöltése, a bírói állásokra a személyi kérdésekben való döntés, és ennek a minisztériumi kezelése azt jelenti, hogy intézményesen, politikai alapon is választanak a szóba jöhető jelöltek közül - mondta. A velencei bizottság nem pártolja ezt; ezeknek a személyi kérdéseknek olyan testületeknek a kezébe kell lenni, amelyekben bírói többség van - vélte Baka.

A Legfelsőbb Bbíróság elnöke keveset tud elmondani az Alkotmányról. Az alkotmányt a sarkalatos törvénnyel együtt lehet értelmezni, de ez még koncepciójában sem ismert - közölte. Ez szerinte azt mutatja, hogy még változások lehetnek. Ráadásul ez tovább növeli a bizonytalanságot a bírók nyugdíjazása körül - tette hozzá.

Ha a sarkalatos törvényekben olyan változások vannak, melyek alapvetőn érintik a bíróságot, és közben több száz bíró nyugdíjazásáról kell rendelkezni, akkor a bizonytalanság tovább nő, és a káosz vezette bizonytalanság is tovább nő. Ez hatással lehet az ügyek kimenetelére és időtartamára is - mondta Baka András.

Az elnök elmondta, az általános nyugdíjkorhatár a 65 év; ez a tb jogszabályokban van, ez lehet az irányadó a bírák esetében is. Ez a szemlélet teremtené meg a zökkenőmentes átmenet feltételeit. Hozzátette: 2012-ben 280 bírónak kellene nyugdíjba vonulni - 62 évre vonatkoztatva. Átmenet nélkül beláthatatlan következményei lehetnek az ügyek átszignálásának - mondta. A bírók jó része a problémás központi régióból menne nyugdíjba; itt akut problémák vannak, és ehhez járulna még egy újabb, méghozzá a nyugdíjazás - hangsúlyozta Baka András.

Ha alkotmányos aggályok merülnek fel a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban, akkor az Ab-hez kell fordulni, és amíg ő nem dönt, addig fel kell függeszteni az ügyet - vélte a Legfelsőbb Bíróság elnöke.