Egymásnak estek a magyar képviselők az EP-ben
Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja kedden közleményben utasította vissza azokat a vádakat, amelyeket magyar, illetve szlovák szocialista EP-képviselők fogalmaztak meg a parlament hétfő éjjeli strasbourgi plenáris ülésén, az egyperces felszólalások során.
"Tabajdi Csaba és Göncz Kinga MSZP-s, valamint Monika Flasíková Benová szlovák szocialista EP-képviselők képmutató felszólalásokkal igyekeztek Magyarországot és a magyar kormányt lejáratni" - olvasható a közleményben.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője arról beszélt felszólalásában, hogy az utóbbi időben több tagállamban "visszarendeződés" tapasztalható a demokrácia szempontjából. "Egyes tagállami kormányok átlépnek a korábban sérthetetlennek tartott jogállami kereteken, korlátozzák a valódi demokrácia érvényesüléséhez elengedhetetlen sajtószabadságot" - mondta.
Tabajdi "mostanában feltűnően aggódik a magyarországi és az európai demokrácia és sajtószabadság helyzetéért" - írták a magyar néppárti EP-képviselők, és hozzátették: a szocialista politikust "korábban ez a harcosság azonban sajnálatosan nem jellemezte akkor, amikor a Gyurcsány-kormány alatt azonosítószám nélküli rendőrök békés tüntetőket vertek össze és kínoztak meg, szocialista politikusok médiumokat bojkottáltak vagy éppen újságírókat rabosítottak".
Göncz Kinga azt tette szóvá az ülésen, hogy az uniós végrehajtó testület nem szólalt meg akkor, "amikor Magyarországon heteken keresztül paramilitáris csoportok tartották félelemben a roma lakosokat Gyöngyöspatán, és a magyar kormány csak akkor lépett, amikor a feszültség, a provokáció erőszakba torkollott".
A néppárti közlemény szerint ez képmutatás, mert a volt szocialista kormánytag nem tett említést arról, hogy "a radikális erők magyarországi megerősödése az országot a gazdasági csőd szélére sodró és annak egyre súlyosbodó problémáit kezelni képtelen korábbi szocialista-liberális kormányok tevékenységének következménye volt". "Göncz Kinga arról sem tett említést, hogy az egyes szélsőséges csoportok megerősödését, azok tevékenységét a szocialista kormány - annak tagjaként pedig Göncz Kinga - tétlenül nézte. S miközben a szocialista felzárkóztatási és integrációs programok sorra kudarcba fulladtak, a kormány a rendőrség lezüllesztésével a vidéki lakosságot magára hagyta" - áll a néppárti közleményben.
A szlovák szocialista Monika Flasíková Benová annak a véleményének adott hangot az EP plenáris vitájában, hogy a magyar alkotmány "ellentmond a demokrácia alapelveinek", szövege "alapvetően sérti az emberi jogokat, és hátrányosan befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat az EU más tagállamaival". Reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament a Fidesz-kormányt elmarasztaló állásfoglalást fogad majd el.
"Vajon aggódott-e a képviselőasszony az emberi jogok és a jószomszédi kapcsolatok miatt, amikor saját pártja a szélsőségesen nacionalista és kirekesztő Jan Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal kormányzott, a felvidéki magyarok jogait súlyosan korlátozó nyelvtörvényt fogadott el, vagy amikor Sólyom László volt köztársasági elnököt nem engedte Szlovákia területére belépni?" - tette fel a kérdést a magyar néppárti EP-képviselőcsoport.
A közlemény szerint a fentebbi szocialista riogatásokkal szemben, a Fidesz-KDNP kormány - ellentétben a szocialista-liberális kormányokkal - tiszteletben tartja a demokratikus és emberi jogokat, köztük a gyülekezési jogot és a sajtószabadságot, keményen és határozottan fellép mindenfajta kirekesztő, erőszakos csoporttal és tevékenységgel szemben. A kormány "a közrendet a rendőrség megerősítésével helyreállította, a roma lakosság felzárkóztatása érdekében romaügyi államtitkárságot hozott létre, és európai stratégiát indít" - tették hozzá a magyar néppárti EP-képviselők. Kiemelték, hogy az új magyar kormány különös hangsúlyt fektet a jószomszédi kapcsolatokra, amelyek az elmúlt egy év diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen javultak.