Május 6-i határozatában alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a kormánypártok által még tavaly elfogadott a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót szabályozó törvényt. Az egyhangúlag - különvélemény nélkül, két kiegészítő, úgynevezett párhuzamos indoklás mellett - meghozott döntést az Ab egy alapjogra, az emberi méltóság megsértésére hivatkozva hozta meg.

A testület még a személyi jövedelemadó május 20-i bevallási határideje előtt hozta meg a határozatát, melynek tárgyalását - miután rengeteg beadványt kaptak - még április közepén kezdték el tárgyalni az alkotmánybírák.

A Fidesz részéről egyelőre csak Krakkó Ákost, a Fidesz-frakció sajtófőnökét sikerült elérnie a Hírszerzőnek, ő azt mondta, a párt nevében Lázár János, a képviselőcsoport vezetője fog reagálni.

Egy neve elhallgatását kérő kormánypárti forrás viszont a lapnak azt mondta, a pártban többen már számítottak erre a döntésre, hiszen - miként fogalmazott - "ezeket a meccseket úgysem lehet megnyerni az Ab-vel szemben", ugyanis az emberi méltóság sérelmét "bármire rá lehet húzni, ráadásul a testület korábbi ítélkezési gyakorlatából is ez következik".

Ugyanakkor a forrás szerint a határozat bizonyos szempontból kedvez a Fidesz eredeti céljainak, ugyanis azt mondja ki, hogy a törvényen alapuló végkielégítések esetében alkotmányellenes a jogszabály, de a "visszaélésszerűen felvett" (tipikusan ilyenek voltak a BKV-szerződések - a szerk.) pénzeknél nem zárja ki a különadó lehetőségét.

Az Alkotmánybíróság egyszer már foglalkozott a különadó ügyével. Tavaly október 26-án visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a kormány által kidolgozott törvényt, ám a bejelentést követően - pár óra leforgása alatt - Lázár János fideszes frakcióvezető bejelentette, ragaszkodnak a végkielégítések megadóztatásához, ezért a kormánypártok újra beterjesztik a törvényt: a megsemmisített jogszabályt változatlan tartalommal nyújtották be az Országgyűlésnek.