Bár a Fidesz ígéretei szerint a tervezett kétharmados jegybanktörvény nem változtatná meg alapjaiban a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó alapvető szabályokat, egyelőre nem tudni, tényleg érintetlenül maradnak-e az MNB-t érintő regulák. Az MSZP szerint „nagy hiba lenne”, ha a Fidesz „könyékig belenyúlna” a jogszabályba, a Monetáris Tanács volt tagja szerint pedig van, amihez nem is nyúlhatna a kormány az új jegybanktörvényben.
Az új alaptörvény elfogadásával korántsem zárult le az alkotmányozási folyamat: a Fidesz-kormány a „húsvéti alkotmány” jövő januári életbe lépése előtt több mint 30 olyan, az alaptörvény szövegéből következő sarkalatos – azaz csak a jelenlévő képviselők kétharmados többsége által módosítható – törvényt terjesztene a parlament elé, amely alapvetően átalakíthatja az ország legfontosabb intézményeinek rendszerét és bebetonozhatja a jelenlegi Fidesz-többség által javasolt esetleges módosításokat. E kétharmados törvények közé tartozik majd a jegybankról szóló új jogszabály, amelyet szintén év végéig fogadna el a parlament.
Egyelőre keveset tudni arról, hogy a leendő jogszabály mennyire írná át a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi felépítésének, működésének, illetve cél- és eszközrendszerének elemeit. Az új jegybanktörvényről szóló passzus alkotmányba illesztését indítványozó, még április 4-én benyújtott fideszes módosító javaslatban csupán annyi olvasható, hogy annak célja a Magyar Nemzeti Bank „kiemelt törvényi védelmének biztosítása”. Lázár János frakcióvezető a hónap közepén a Reuters szerint azt mondta, a tervezett törvény ellenére a jegybankra vonatkozó alapvető szabályozási keret nem fog változni.
Nagy hiba lenne az MSZP szerint
Ennek ellenére akadnak kétkedők, főként az ellenzék tagjai között. „Nagy hiba lenne, ha könyékig belenyúlnának a jegybanktörvénybe, ezzel konkrét gazdasági kárt okozhatnának” – mondta a hvg.hu-nak Józsa István, a parlament gazdasági bizottságának szocialista alelnöke, aki szerint nincs szakmai alapja a leendő új MNB-törvénynek, szerinte az „logikailag hatalomtechnikai módosítás lehet”, amellyel a hatalom konzerválása bekerül a jegybanktörvénybe.
Korábban a kormányt nemcsak az ellenzék, de az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság is kritizálta a Simor András jegybankelnök fizetését megnyirbáló új jogszabály miatt, nemrégiben pedig az a jegybanktörvény-módosítás került össztűz alá, amely az alapkamatról döntő Monetáris Tanács négy külsős tagjának megválasztását a kétharmados Fidesz-többségű parlamenthez utalta (korábban közülük kettőt a kormányfő, kettőt pedig az MNB-elnök jelölhetett).
Van, amihez nem nyúlhat a kormány
A Monetáris Tanács egyik korábbi tagja, a hatéves mandátumának lejártát követően pozíciójából márciusban távozott Neményi Judit a hvg.hu-nak azt mondta, a leendő jegybanktörvény kétharmados törvénnyé minősítése önmagában akár pozitív fejlemény is lehetne. „Ez önmagában nem lenne rossz, ha azt vesszük, hogy az utóbbi évtizedben mennyit változtatgatták a különböző pártok és jegybankelnökök a saját szájízük szerint a jegybanktörvényt. A lényegi kérdés az, hogy változtatni is akarnak-e a mostanihoz képest, és ha igen, mely pontokon.”
Ami megsértené a vonatkozó európai törvényeket, azt szerinte biztosan nem lehet megváltoztatni az új törvényben – az MNB ugyanis már ma is tagja az európai központi bankok rendszerének. Neményi Judit szerint ebbe a körbe tartozik, azaz nem lehet megváltoztatni többek között a monetáris politika cél- és eszközrendszerét, az árstabilitási cél elsődleges prioritását, illetve egyéb, az MNB függetlenségét biztosító passzusokat sem. Emlékeztetett arra, hogy a leendő törvényt véleményeznie kell majd az EKB-nak is, „ezt nem lehet megkerülni és az ajánlásokat illik figyelembe venni”.
Visszavehetnek az EKB miatt?
Nincs kizárva, hogy az EKB állhat amögött is, hogy a Fidesz-kormány visszakozott attól a korábbi javaslatától, amely az új alkotmányban kilenc éves mandátumot adott volna a jegybankelnöknek, illetve a jegybankelnökre bízta volna saját alelnökeinek kinevezését. Az április 4-i Lázár-féle módosító javaslat ezt visszavonta, és változatlanul hagyta azt a korábbi szabályt, amely szerint az MNB elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
„Látható, hogy van feszültség ebben a témában. Egyrészt a Fideszben erős intézmény-átalakító hevületet látni, amely az intézmények működésében, vezetésében, jogkörében eszközöl változásokat. Másrészt a befektetők és az Európai Központi Bank oldaláról nagyon erős elvárás fogalmazódik meg annak érdekében, hogy a kormány biztosítsa a monetáris politika függetlenségét és ne avatkozzon bele a jegybank dolgaiba” – mondta korábban a hvg.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója. Ez utóbbit egyébként európai törvény is előírja, így kötelező betartani.
„A Fidesz kormányra kerülése után Simor András jegybankelnök gyors eltávolításáról és a monetáris politika parlamenti kontrolljáról beszélt, sőt, az inflációs célokat is felül akarták írni, de mára a kormányoldal beletörődött abba, hogy a jegybankelnök kitölti a mandátumát, ahogy láthatóan abba is belenyugodott, hogy a monetáris politikának van egy autonóm logikája” – tette hozzá a kutatási igazgató.
