A hungarikum törvény tervezete egy 13 fős, főleg minisztériumi tagokból álló bizottságra bízná annak végső eldöntését, hogy mi lehet hivatalosan is hungarikum, és egy piramis-szerű kiválasztási folyamatot írna elő a szóba kerülő nemzeti értékek kirostálására.
Hétfőn zárult le a leendő hungarikum törvény tervezetének társadalmi egyeztetésének második fázisa, a hvg.hu úgy tudja, hogy a törvénytervezeten dolgozó Vidékfejlesztési Minisztériumnál jövő hét elejéig összesítik azokat az újabb javaslatokat, amelyeket a tervezet szövegével kapcsolatban hétfő délutánig kellett feladniuk a véleményező szervezeteknek. Az előző, januárban lezárult egyeztetési fázisban 48 szakmai szervezet, magánszemély és állami szerv véleményezte a szöveget, ennek eredményeképpen kikerült például a szövegből a nemzeti kincs meghatározás, a hungarikum fogalmát részletesebben, a nemzeti érték fogalmát pedig általánosabban határozták meg.
A jelenlegi tervezet szerint a hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó magyar nemzeti érték, ami „több évszázada vagy nemzedékek során, vagy akár a közelmúltban történt létrejötte révén a történelmi és a mai Magyarországra jellemző mivoltával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság szimbólumává vált”. A definíció szerint a hungarikummá minősítéshez szükség van még arra is, hogy a szóban forgó érték „belföldön és külföldön egyaránt tükrözze a magyarsághoz tartozást”, illetve hivatalosan is megtörténjen a minősítés.
De mi az a hungarikum?
Az, hogy a törvény szerint mi lehet hungarikum, egy piramisszerű értékelési rendszerben dőlne el. Az első lépésben a települések maguk gyűjthetnék össze azokat a helyi értékeket, amelyek szerintük hungarikumnak számíthatnak, ezeket megyei szintet rostálnák meg, majd a kiválasztott nemzeti értékek – azaz a tervezet szerint a „szellemi-termelő tevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz és hagyományokhoz kapcsolódó szellemi, termelő vagy művészeti tevékenység eredményeként létrejött egyedi, különleges produktum vagy „hazai szempontból meghatározó” természeti érték – települési, megyei, ágazati „értéktárba” kerülnének. Létrejönne ezen felül a Magyar Értéktár, amely a hazai nemzeti értékek mellett a határon túli magyarok által javasolt értékeket is listázná.
A piramis tetején állna a Hungarikum Nemzeti Bizottság, egy 13 tagú szervezet, amelybe a különféle minisztériumok által delegált nyolc tag mellett további két-két tagot küldene a Magyar Tudományos Akadémia és a határon túli szervezetek, illetve egy taggal képviseltetné magát az Országgyűlés is. A vidékfejlesztési miniszter által vezetett bizottság mondaná ki a végső szót arról, hogy milyen nemzeti érték lehet hungarikum – ezek végül a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményébe kerülnének (az EU-s oltalom alatt álló értékek automatikusan hungarikumnak minősülnének). A kereskedelemben megjelenő hungarikumok számára új védjegyet vezetnének be. A törvény azonban csak egy keretterv, a részleteket végrehajtási rendelet határozza majd meg.
Lehet-e túl sok hungarikumból?
„Remelém, hogy megfelelő lesz a szűrő, fennáll a kockázata, hogy rengeteg leendő hungarikum fog generálódni, főleg helyi szinteken” – mondta a hvg.hu kérdésére Róna Gábor, a Szövetség a Hungarikumért elnevezésű szervezet elnöke, aki szerint a szövetséget eddig is rengetegen keresték meg olyan hungarikumnak tartott termékekkel, amelyek valójában nem feltétlenül azok – példaként a szikvizet és a gombatermesztést említette. Róna Gábor szerint ugyan nehéz igazságosan definiálni a hungarikum fogalmát, de meghatározásának határait mindenképp le kell szűkíteni.
Birinyi József népzenész, az Országgyűlés Hungarikum Munkacsoportjának vezetője korábban a Kossuth rádió műsorában arról beszélt, hogy idővel a jelenleginél több hungarikum lesz, a minősítések során azonban a jövőben is azt tartja szem előtt a munkacsoport, hogy kevés, de kiemelkedő érték váljon hungarikummá. Így a helyi vagy megyei értékeket nem helyi vagy megyei hungarikumnak nevezik majd, hanem értéknek, és csak a „hungarikum-piramis” csúcsán álló legkiemelkedőbb értékek lehetnek hungarikumok. Ezeknek a szűk köre is hozzájárul ahhoz, hogy ez valóban egy kiemelkedő cím legyen a jövőben – tette hozzá a beszámoló szerint a munkacsoport vezetője.
Róna Gábor önmagában azt nem tartja problémának, hogy a tervezett hungarikum bizottság tagjainak többségét a minisztériumok delegálnák majd, hiszen a megszülető hungarikum védjegy végül is egy állami védjegy lenne. Az új „márka” a Szövetség a Hungarikumért vezetője szerint akkor lehet sikeres, ha egyben minőségbiztosítási védjegy is lenne egyben.
Ha védjegyet olyan kiváló termékek kapják meg, amelyeket keresnek a fogyasztók – már ha az élelmiszerekről beszélünk -, akkor azokat az üzletláncok is szívesebben teszik fel a polcokra, sőt, akár az exportpiacokon is sikeresek lehetnek – véli Róna Gábor. Szerinte egyébként kulcskérdés lehet, hogy a hungarikum törvény megalkotása mellett milyen állami forrásokkal segítenék a hungarikummá minősített termékek kereskedelmi értékesítését, illetve a leendő védjegy bevezetését és szélesebb körű megismertetését.
