340 milliós vadkár, csak Zalában
Mezőgazdasági vadkárra közel 345 millió forintot kellett kifizetni a 2010-2011-es vadászati évben Zala megyében, mintegy 100 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban - mondta Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati osztályvezetője.
Februárban 53 millió forintos veszteséggel zárult a vadászati év. A vadgazdálkodás éves árbevétele 1 milliárd 228 millió forint volt, míg a kiadások összege meghaladta az 1 milliárd 282 millió forintot. A vadgazdálkodás nagyrészt a folyamatosan emelkedő terményárak miatt két éve veszteséges a megyében, tavaly mintegy 62 millió forintot tett ki.
A kiadásoknál a legnagyobb tételt a mezgazdasági vadkár jelenti, ezért az erdőgazdálkodók és a mezőgazdasági szektor közös érdeke, hogy visszaszorítsák a nagyvadállományt. Kisebb létszámmal működőképesebb, gazdaságosabb rendszert lehet fenntartani - hangsúlyozta Lázár Attila. A kilövési tervet nem sikerült "tökéletesen teljesíteni", ennek ellenére, ha kis mértékben is, de tavaly óta csökkent a zalai erdőkben a nagyvadak száma. A legnagyobb károkat a vaddisznó okozza, ezért az elmúlt évben 11 ezer példány kilövését tervezték, ebből 9 ezret ejtettek el. Az 5 ezer gímszarvasból 4.300, a 6 ezer őzből pedig 5.300 került puskavégre. A kisebb létszámú dámszarvasból 70-et ejtettek el. A Keszthelyi-hegységben mintegy félszáz muflon kilövését is tervezték, de a nehezen vadászható példányokból csak 16-ot sikerült kilőni.
A végleges kilövési keretszámokat az agrárium, az erdőgazdaság és a vadgazdálkodási tanács közösen határozza meg, de a legfőbb koncepció, hogy tovább csökkenjen a nagyvadállomány. Az előzetes tervek szerint a 2011-2012-es évben a vadászatra jogosultak mintegy 11 ezer vaddisznót, 6 ezer gímszarvast és 6 ezer őzet ejthetnek el. A kisebb létszámú dámszarvasból 200, a muflonból pedig 50 kerülhet puskacső elé, az apróvadak közül pedig 140 mezei nyúl és 2.500 fácán elejtését tervezik.
Az apróvad kisebb létszámban van csak jelen a zalai vadászterületen, vadászatuk ősszel kezdődik majd el. Az előzetes becslések szerint az elmúlt évben jelentősen megváltozott az állomány aránya. A tavalyi csapadékos időjárás miatt gyengébb volt az apróvad szaporulat, emiatt a fácánok száma például mintegy 23,5 ezerről 19 ezerre csökkent. A ragadozóknál viszont kisebb mértékű emelkedés tapasztalható, ami egyelőre nem okoz nagyobb gondot a vadgazdálkodóknak, de számolni kell a jelenlétükkel és a károkozásukkal is. A rókák száma egy év alatt 3.900-ról 4.220-ra, a korábban 30 példányra becsült az aranysakál állomány pedig közel háromszorosára emelkedett.
