A főorvost október végén helyezték előzetes letartóztatásba sikkasztásra felbujtás miatt. Az ügy hátterében egy úgynevezett Telepíthető Gyorsdiagnosztikai Laboratórium fejlesztési projektje áll. A katonai ügyészség szerint a projektben fiktív kifizetések történtek. A professzor ügyvédje szerint azonban ügyfele szakmai projektvezető volt, kifizetésekre nem is volt joga. Esetleges kifizetésekkel kapcsolatos döntéseket egy a professzor mögött álló grémium hozott. A főorvos az előzetes letartóztatásban hetekig éhségsztrájkolt. Az ő ügyvédjénél tartottak házkutatást a katonai ügyészek.

Paraizs József ügyvéd tájékoztatása szerint a házkutatás indoklásában egy tanú vallomására hivatkoztak. A tanú iratokat adott át a védőnek - a büntetőügyben szereplő projekt másolatait. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa az ügyészi indítványra mégis úgy ítélte meg, "hogy ezen okirati bizonyítékok megismerése a bűnügyben elengedhetetlenül szükséges", ezért a házkutatást elrendelte.

A védő átadta a kért iratokat, így a házkutatást be kellett volna fejezni. Az egyik katonai ügyész azonban a vele lévő szakértővel kiszereltette, majd elvitte az ügyvéd számítógépének merevlemezét. A katonai ügyészek az ügyvéd szerint megszegték hivatali kötelességüket, túllépték hatáskörüket, jogtalan hátrányt okoztak, illetve az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalmat is megrendítették. Az ügyvéd szerint a katonai ügyészek súlyosan megsértették a védői jogokat is. A törvénysértő eljárás miatt Paraizs József panaszt tett, amelyet a Katonai Főügyészség elutasított.

Paraizs József azt is közölte: alkotmányos jog a védelemhez való jog, az eljárás ezt a jogot vette semmibe, "amikor a gyanúsított védőjétől a gyanúsítottra terhelő bizonyítékot jogellenes, fondorlatos módon kíván az eljáró hatóság beszerezni."