"A magyar soros EU-elnökséget egy kicsit másként képzeltük el" - mondta a német politikus. Úgy fogalmazott: a zöldek szerint még a médiatörvény módosítása után sem mondható, hogy a jogszabály összeegyeztethető egy demokratikus rendszer szabályaival. "Ez a médiatörvény így nem maradhat fenn" - jelentette ki.

Hozzátette, a magyar alkotmányozás legalább annyi fejtörést okoz, mint a médiatörvény. Azt mondta, a Fidesz, akármilyen nagy sikereket ért is el a választásokon, "nem gondolhatja, hogy saját értékrendje alapján határozza meg a magyar alkotmányt", hozzáfűzve, "nagy visszaesés lenne a demokrácia számára, ha a tervezetet mai formájában fogadnák el".

Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet volt sajtószabadság-képviselője, volt szabad demokrata képviselő azt mondta, hogy az új magyar alaptörvény "Európa első, iPaden írott szabadságfosztó alkotmánya". Kijelentette: "Magyarországon 1949 óta először ismét olyan alkotmánya lesz a nemzetnek, amelyet egyetlen párt alkot meg".

A nagy érdeklődés mellett megtartott vitán - a 600 meghívott többsége európai zöld politikus, szakértő és szimpatizáns volt - azt mondta, először veszíti el Magyarország a szabadságát tisztán demokratikus eszközökkel. "Teljes abszurdumnak" nevezte, hogy egy országon az EU-ba lépéskor számon kérik a szabadságjogokat, a továbbiakban viszont már nem.

Elek István közíró, egykori MDF-s, majd fideszes képviselő úgy fogalmazott: a magyar demokrácia beteg. Ennek súlyosságát szerinte az jelzi a legegyértelműbben, hogy a válságtünetek kezelésére kétharmados felhatalmazással lehetőséget szerző politikai erő nem élt ezzel a lehetőséggel. Nem nézett szembe a valós társadalmi problémákkal, nem törekedett arra, hogy az együttműködést ösztönözve, a magyar politikai erőkkel és érdekcsoportokkal együtt próbáljon választ adni a súlyos kihívásokra, ehelyett "súlyosbítja a válság tüneteit".

Az elmúlt tíz hónapban szerinte szűkültek a részvételi demokrácia lehetőségei, és a magyar demokrácia híveit érő hihetetlen meglepetések betetőzése a médiatörvény és az alkotmányozás. A társadalommal el kell hitetni, hogy igenis vissza kell térni a liberális demokrácia, a fékek és ellensúlyok rendszeréhez, mert egy politikai közösség azon belül adhat hatékony válaszokat a kihívásokra - mondta.

Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-képviselőcsoport társelnöke - végig Orbán Viktornak címezve üzenetét - azt mondta: a magyar miniszterelnök állításával szemben az Európai Parlamentben ő nem a magyar népet, hanem egy kormánypolitikát bírált.

"Ugye egyetért velem abban, hogy egy kormány nem az egész népet képviseli?" - kérdezte. Azt mondta, a szabadság arany háromszögéből bármelyik oldalt, akár az emberi jogokat, a jogállamiságot vagy a demokráciát eltörölve összeomlik a rendszer, visszatér a totalitarizmus. Tiszteletben kell tartani a kisebbséget, ez a demokrácia alapja - mondta az EP-képviselő.

A médiatörvényt bírálva azt mondta: ha egy politikai testület ellenőrzése alá vonják a sajtót, akkor olyan rendszer jön létre, amelyben az újságírók félnek majd leírni, mit gondolnak. Hangsúlyozta, a sajtó szabadsága nem azt jelenti, hogy a sajtó mindig igazságos. Egyiptomban, Tunéziában és Líbiában láttuk, amikor meg akarják fojtani a sajtót, ott van az internet; nem lehet megölni a szabadság hangjait - közölte. Hozzátette, a magyarok igazságot akarnak, és mindig küzdeni fognak a szabadságért.

Az alkotmány tervezetével kapcsolatban egyebek mellett azt kérdezte, mit keres abban az, hogy "Isten, áldd meg a magyart"? Csak az a magyar, aki hisz istenben? - tette fel a kérdést, és azt mondta, ez a demokráciát érintő probléma, egy modern társadalomban a vallás magánügy, "ez nem alkotmányos téma".

Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a soros magyar uniós elnökség vezetőjeként "Európa elnöke", mint mondta, a magyar miniszterelnök ebben a hat hónapban nem csak Magyarországot képviseli, hanem egész Európáért felelős. Vissza kell térni az alapvető liberális értékekhez, "és akkor el tudjuk érni, hogy Magyarország egy jobb ország legyen Európában" - tette hozzá.