Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt vádlott, akik a vád szerint a kilenc támadás többségében részt vettek és a hat halálos, illetve öt életveszélyes sérülést okozó lövéseket leadták, a szerdai tárgyaláson megtagadták a vallomástételt, így esetükben a nyomozás során korábban a rendőrök előtt tett vallomásaikat fogja majd felolvasni a bíró.

Ugyanakkor Csontos István nem zárkózott el a vallomástételtől. A bíró kérdésére úgy nyilatkozott, hogy részben elismeri bűnösségét abban a két cselekményben - a tiszalöki és a kislétai támadásban -, amelyben bűnsegédi magatartással vádolták meg. Az ügyészség szerint a negyedrendű vádlott vezette az autót, amellyel három társa a két gyilkos támadás helyszínére ment. Csontos szerint cselekménye bűnpártolás. A vádlott úgy nyilatkozott, hogy nyomozati vallomását fenntartja, és a tárgyaláson azt nem kívánja megismételni, de kérdésekre válaszol.

MTI

A vádlott egyebek mellett elmondta, hogy kétféle szakmát tanult, fazekas és épületburkoló, de érettségije nincs. Fél évtizedig volt szerződéses katona, de 2009 februárjában pszichiátriai okokból alkalmatlanná vált a szolgálatra, és megvált a testülettől. "Nem találtam a helyemet, nem voltak céljaim, sokat alkoholizáltam, alkalmi munkákból éltem" - mondta a negyedrendű vádlott, aki a vádbeli cselekményekkel, illetve az ő azokban játszott szerepével kapcsolatos konkrét bírói kérdésekre egyre inkább kitérő válaszokat adott.

Csontos tagadta a romagyilkosságok büntetőperének második, szerdai tárgyalásán a Pest Megyei Bíróságon, hogy rasszista lenne; állítása szerint társai rángatták bele a bűncselekmény-sorozatba. "Nem vagyok fasiszta, náci, rasszista! Nem érdekel, ki milyen bőrszínnel született!" - mondta Csontos bírói kérdésre. Az ügyészség szerint a negyedrendű vádlott a tiszalöki és a kislétai gyilkos támadásnál vitte autón a helyszínre három társát, ezért bűnsegédje ennek a két, többszörösen minősülő emberölésnek. Csontos a tárgyaláson azt mondta, hogy Kiss Árpád és Kiss István vádlottak rángatták bele a bűncselekmény-sorozatba. Állítása szerint nem is tudta, hogy miért mennek a tiszalöki helyszínre, azt hitte, túrázni, vadászni indultak. Ugyanakkor arra nem tudott életszerű magyarázatot adni, hogy miért is avatták be őt az elkövetők már a tiszalöki támadás előtt korábbi súlyos bűncselekményeikbe, miért meséltek neki azokról részletesen. Közölte: a tiszalöki támadás után megfenyegették társai, hogy nem szállhat ki, és senkinek nem is beszélhet a történtekről. Csontos hozzátette, hogy társai bővíteni akarták csoportjukat, "egy kis hadsereget akartak létrehozni", és egy másik férfit is megpróbáltak beszervezni, de azt nem sikerült. 

A negyedrendű vádlott elmondta, hogy már sok éve ismerte a vádlottak egyikét-másikát, de amikor egy durva cigányellenes bejegyzést írt az interneten csontrabló álnéven, Kiss István felfigyelt rá és azután mesélt neki a korábbi támadásaikról. Az internetes bejegyzés indoka egyébként Csontos szerint az volt: nem tudott uralkodni az indulatain, amikor tudomást szerzett arról, hogy egy 83 éves asszonyt megerőszakoltak és baltával levágták a lábát. A negyedrendű vádlott hangsúlyozta, hogy nincsenek szélsőséges nézetei, csupán általában a bűnözéssel van problémája. Társairól Csontos elmondta, hogy nem voltak megelégedve a magyar igazságszolgáltatással, úgy vélték, vannak, akik kirabolják, kizsákmányolják az országot, rossz véleménnyel voltak a politikusokról, és a "cigánybűnözést" is gyakran emlegették. 

A tárgyalást korábban 30-40 percre megszakították, mert az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád a nyilvánosság előtt nem válaszolt az anyja nevére, illetve állandó lakhelyére vonatkozó bírói kérdésekre.

Az ügyészség Kiss Árpádot, testvérét, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot, valamint Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberöléssel és más súlyos bűncselekményekkel vádolja.

A 90 oldalas vádirat szerint a férfiak a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadtak romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán.

A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön pedig egy férfi és ötéves kisfia vesztette életét. A több esetben Molotov-koktélokkal elkövetett támadások során voltak súlyos sebesültek is, összesen 78 lövést adtak le a vádlottak és 55 ember életét veszélyeztették.