A Republikon Intézet legújabb kutatásában azt vizsgálta meg, hogy a Nemzeti Hitvallásnak elkeresztelt preambulum hogyan illeszkedik a kelet-közép európai, illetve tágabban az európai alkotmányok bevezetőihez. Az már első összevetés során világosan kiderült, hogy sehol máshol nincs ilyen terjengős, archaizáló és múltba forduló bevezetője az alkotmányoknak.

Az európai alkotmány-preambulumokat a történelmi megemlékezés, az önkép és a célok meghatározásának egyensúlya jellemzi. Ehhez képest a magyar preambulum közel fele történelmi eseményekre hivatkozik, a jövőbeli célokkal viszont csak egy bekezdés foglalkozik - áll a Republikon Intézet legújabb kutatásában.

Egészen kivételes az is, hogy amíg a történelmi emlékképek során a Szent Korona, mint Magyarország alkotmányos állami folytonosságának szimbóluma megjelenik, addig hazánk köztársasági hagyományairól nem esik szó - írja az intézet. Sőt, a Nemzeti Hitvallás egyik mondata alapján az 1946 és 1949 között fennálló Második Köztársaságot nem is ismeri el, az Első Köztársaságot pedig meg sem említi. Az európai preambulumok az állam demokratikus előzményeit igyekeznek hangsúlyozni – és e preambulumokat mindenhol így is hívják, nem „Nemzeti Hitvallásnak”.

Szintúgy szokatlan a kutatás szerint, hogy az európai preambulumok gyakorlatával ellentétben a magyar preambulum az egyéni szabadságot csakis egy szűkítő kitétellel hajlandó elfogadni („csak másokkal együtt bontakozhat ki”). A következő mondat tovább erősíti mindezt, mikor az együttélés legfontosabb keretének a családot jelöli meg. Ez összecseng az alaptörvény indoklásával: a benyújtók szerint a társadalom legkisebb egysége a család, nem pedig az egyén.

A többi európai preambulum egyéni, illetve országos (nemzeti) szinten határoz meg jogokat és kötelezettségeket; a magyarban található „család” kategória egy Európában nem használt alapegység. Hasonlóan szokatlan a magyar nyelv védelmének feladatát preambulumba emelni, miközben a magyar nyelv egyáltalán nincs „fenyegetve”: nincs számottevő, más nyelvet beszélő kisebbségünk.

Szintén érdekes ellentmondás a Republikon Intézet szerint, hogy bár az új magyar alkotmány elfogadása egybeesik hazánk Európai Uniós soros elnökségével, a bevezetőből hiányzik az európai integráció melletti határozott kiállás – ugyanakkor az Istenre és a kereszténységre való hivatkozás olyan természetességgel kerül elő a szövegben, mintha Európa egyik legvallásosabb országa lennénk. Érdekes összevetés kínálja magát a hazánknál jóval vallásosabb Lengyelországgal, melynek alkotmányát a Fidesz előszeretettel hivatkozta a kodifikáció során – de még a lengyel preambulum is alig fele olyan hosszú, mint a fideszes „Nemzeti Hitvallás”.

A részletes elemzés letölthető a Republikon honlapjáról!