A főváros jogi bizottsága támogatja azt a javaslatot, hogy a szolgálaton kívüli budapesti rendőrök is fizessenek a BKV-járatokon való utazásért; a bizottság hétfői ülésén döntött arról, hogy a kedvezmény visszavonását indítványozza a szerdán ülésező Fővárosi Közgyűlésnek.

A közgyűlés azért tűzi napirendre a február óta díjmentességet biztosító rendelet módosítását, mert a BKV és a rendőrség nem tudott megállapodni abban, ki fizesse a szolgáltatás után járó általános forgalmi adót (áfát). A jelenlegi szabályozás szerint az Országos Rendőr-főkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyenruhát viselő hivatásos tagjai díjmentes utazásra jogosultak a BKV-járatok teljes vonalhosszán, tehát a főváros közigazgatási határán túl is. Az új - várhatóan április első napjaiban hatályba lépő - szabályozás azonban már csak a szolgálatban lévő, egyenruhát viselő hivatásos rendőröknek biztosítana díjmentes utazást.

A BKV-járművek ingyenes igénybevételének lehetőségéről január 12-én döntött a Fővárosi Közgyűlés. A február elsején hatályba lépett rendelet előírta, hogy az ingyenességgel kapcsolatos áfa-megtérítésről egyezzen meg a BKV az Országos, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. Mivel a felek az adóvonzatokról nem tudtak megállapodni,  az előterjesztő - György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes - az önkormányzat honlapján közölt javaslat szerint a közgyűlés e heti ülésén azt kezdeményezi, hogy vonják vissza a kedvezményt.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI megkeresésére múlt szombaton közölte: áfa-fizetési kötelezettsége a BKV Zrt.-nek azért keletkezett volna, mert ha ingyen szolgáltatnak a rendőröknek magáncélokra, az diszkriminatív, vagyis nem általánosan meghirdetett kedvezmény.

"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalása alapján ez esetben a szolgáltatást nyújtó félnek áfa-fizetési kötelezettsége keletkezik, melynek adóalapja nem a szolgáltatás kiszámlázott díja (0 Ft), hanem a szolgáltatás előállításának részarányos ráfordítása. (Ezen felül a rendőrségnek is szja- és tbj-fizetési kötelezettsége keletkezett volna, mivel a munkavállalók az ingyenes utazást magáncélra is igénybe vehették volna, nem csak munkavégzéshez.)" - írta válaszában a BKK. 

A közlekedési központ magyarázata szerint, "amennyiben a megállapodás megköttetett volna, úgy a szolgáltatás ingyenességéből eredő veszteséget tételesen sem a kormány, sem az önkormányzat nem finanszírozta volna. Közvetve ugyanakkor az így kieső bevételeket a működési támogatások növelésével kellett volna pótolni a BKV Zrt. fizetőképességének megőrzéséhez".