2011. március. 16. 17:48 MTI Utolsó frissítés: 2011. március. 16. 17:52 Itthon

Visszaállította a közigazgatási alapvizsgát a Ház

A köztisztviselőknek kinevezésük után ismét közigazgatási alapvizsgát kell tenniük munkahelyük megtartása érdekében. Az Országgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával emellett húsz napra rövidítette a miniszterek és államtitkárok szabadságát.

A képviselők 238 igen szavazattal, 75 nem ellenében fogadták el a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által kezdeményezett jogszabály-változtatás minősített többséget igénylő részeit. Az egyszerű szavazattöbbséget igénylő paragrafusokat 239 igen, illetve 76 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.

A köztisztviselői pályán maradás feltétele lesz 2011. szeptember 1-jétől, hogy a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek egy, a középiskolai végzettségűeknek pedig két éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tenniük, ennek elmulasztása, vagy többszöri sikertelen próbálkozás után ugyanis a jogviszony megszűnik.

Az elfogadott javaslat indoklása szerint, a kötelező vizsga célja, hogy az eltérő szakirányú alapképzettséggel rendelkező köztisztviselők egyaránt jártasak legyenek a feladatuk ellátásához szükséges, alapvető igazgatási és jogi ismeretekben.

A rendelkezés értelmében annak is meg kell mérettetnie magát, aki a versenyvizsga megszűnését követően kapott kinevezést, ugyanakkor a kormány határozatban megállapíthatja a vizsga alól mentességet élvezők körét. Az új jogszabály az alapfokú vizsga meglétéhez köti a közigazgatási szakvizsga megszerzését.

A jogszabály-változtatással az eddigi negyven napról húsz napra csökken a kormány tagjai, illetve az államtitkárok rendelkezésére álló szabadság. A kabinet szerint ez a lépés a Széll Kálmán Terv egyik azon szimbolikus vállalása, amely a kölcsönös tehervállalás fontosságára hívja fel a figyelmet az ország adósságának csökkentése érdekében.

A parlament döntésével az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló jogszabályt is módosította, így a honatyák a jövőben akkor is felvehetik tiszteletdíjukat, ha a határidő letelte után sem pótolják vagyonnyilatkozatuk benyújtását. A törvényhozók ezen rendelkezés helyén mostantól ugyanis azt mondják ki, hogy a miniszterelnök, valamint a miniszterek, államtitkárok és kormánymegbízott képviselők nem tölthetik be az Országgyűlés elnöki, alelnöki, jegyzői tisztségét, illetve nem lehetnek országgyűlési bizottság tagjai.

A törvényváltoztatás legtöbb paragrafusa a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. május. 10. 20:00

XIV. Leó pápa a felvett nevével is üzen a világnak - de miről voltak híresek az elődei?

Prevost bíboros a XIV. Leó nevet választotta, ezzel pedig egyben utalást is tett arra, hogy mely elődeinek szellemében kívánja kormányozni a katolikus egyházat. A Leó pápák története meglehetősen vegyes, volt köztük nagy egyházreformer pápa, mások a szociális érzékenységükkel tüntettek, de olyan is akadt, aki végérvényes szakadást idézett elő a keresztény közösségben. Volt, aki a hívek harcos védelmével írta be magát a pápaság történetébe, akadt, aki korát meghaladó nézeteket vallott, de olyan is, aki évszázadokkal pörgette volna vissza az idő kerekét, ha teheti, mások pedig ügyesen játszották a hatalmasok játékát egy olyan korban, amikor az egyház feje nem csak spirituális vezető, de világi hatalommal rendelkező uralkodó is volt.