Visszaállította a közigazgatási alapvizsgát a Ház
A köztisztviselőknek kinevezésük után ismét közigazgatási alapvizsgát kell tenniük munkahelyük megtartása érdekében. Az Országgyűlés a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával emellett húsz napra rövidítette a miniszterek és államtitkárok szabadságát.
A képviselők 238 igen szavazattal, 75 nem ellenében fogadták el a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által kezdeményezett jogszabály-változtatás minősített többséget igénylő részeit. Az egyszerű szavazattöbbséget igénylő paragrafusokat 239 igen, illetve 76 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.
A köztisztviselői pályán maradás feltétele lesz 2011. szeptember 1-jétől, hogy a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek egy, a középiskolai végzettségűeknek pedig két éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tenniük, ennek elmulasztása, vagy többszöri sikertelen próbálkozás után ugyanis a jogviszony megszűnik.
Az elfogadott javaslat indoklása szerint, a kötelező vizsga célja, hogy az eltérő szakirányú alapképzettséggel rendelkező köztisztviselők egyaránt jártasak legyenek a feladatuk ellátásához szükséges, alapvető igazgatási és jogi ismeretekben.
A rendelkezés értelmében annak is meg kell mérettetnie magát, aki a versenyvizsga megszűnését követően kapott kinevezést, ugyanakkor a kormány határozatban megállapíthatja a vizsga alól mentességet élvezők körét. Az új jogszabály az alapfokú vizsga meglétéhez köti a közigazgatási szakvizsga megszerzését.
A jogszabály-változtatással az eddigi negyven napról húsz napra csökken a kormány tagjai, illetve az államtitkárok rendelkezésére álló szabadság. A kabinet szerint ez a lépés a Széll Kálmán Terv egyik azon szimbolikus vállalása, amely a kölcsönös tehervállalás fontosságára hívja fel a figyelmet az ország adósságának csökkentése érdekében.
A parlament döntésével az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló jogszabályt is módosította, így a honatyák a jövőben akkor is felvehetik tiszteletdíjukat, ha a határidő letelte után sem pótolják vagyonnyilatkozatuk benyújtását. A törvényhozók ezen rendelkezés helyén mostantól ugyanis azt mondják ki, hogy a miniszterelnök, valamint a miniszterek, államtitkárok és kormánymegbízott képviselők nem tölthetik be az Országgyűlés elnöki, alelnöki, jegyzői tisztségét, illetve nem lehetnek országgyűlési bizottság tagjai.
A törvényváltoztatás legtöbb paragrafusa a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.